"Jól vagyok. Próbálok túlélni ebben a szörnyű országban. Befejeztem az egyetemet, most munkát keresek. Egész nap otthon ülök, és az újságban lesem, van-e munka. Sajnos sosem találok semmit. Az élet Gázában már nem nevezhető életnek. Nincs áram, nincs pénz, nincs biztonság, és az élet alapvető szükségletei beszerezhetetlenek. Az emberek súlyos depresszióban élnek.

A két ostoba csoport, a Fatah és a Hamasz közötti összecsapások csak rontottak a helyzetünkön. Miután vizsgálat indult a felelősök megtalálására, most csöndesebb az utca. Szerintem a legjobb megoldás az lenne, ha független kormány alakulna, amelynek tagjai tapasztalt szakértők, és politikailag nem elkötelezettek. A politikai képviselet legyen az államfőé. Neki kellene pénzt és támogatást szereznie az európaiaktól és az amerikaiaktól, akik aztán nyomást gyakorolhatnak az izraeliekre, hogy tegyék már egy kicsit elviselhetőbbé a palesztinok életét, például néhány fogoly elengedésével.

De ez a megoldási javaslat azért nem érdekel senkit, mert a Hamasz és a Fatah emberei állatok, akik csak a saját érdekeiket követik. Nem gondolnak arra, mi jó a népnek. Mindkét csoport kormányozni akar. A Hamasz a törvényhozási többségére hivatkozva akarja magának a kormányrudat, miközben az emberek úgy érzik, hibáztak, amikor rájuk szavaztak. Ugyanazok a rossz és korrupt emberek vannak vezető pozícióban a mozgalomban, mint a választás elvesztése előtt, és Abu Mazen (Mahmud Abbasz elnök) azt szeretné, ha ezek az emberek kerülnének be a kormányba. Úgy tűnik, jól döntöttem januárban, amikor független szakértőkre szavaztam" - írja a Gázában élő fiatalember, aki a Hamasszal kapcsolatban álló Iszlám Egyetemen végzett mérnökként. Januárban a centrista Harmadik út nevű listára szavazott, amelyet az egykori pénzügyminiszter, Szalam Fajad vezetett. A választások után pár napig úgy tűnt, ő egy egységkormány miniszterelnöke lehet. A Fatah azonban nem csatlakozott a kormányhoz.

Ramallahból egy minisztériumban dolgozó fiatal hölgy írt, aki a Fatah mozgalom elkötelezettje.

"Fizetés helyett csak kölcsönt kaptunk (ötvenezer forint), persze nem havonta, csak egyszer. Mindenki vett fel hitelt, a kamatok pedig emelkednek. A minisztériumok zárva lesznek, amíg nem kapjuk meg a fizetésünket és december elsejéig az elmaradt béreket.

Az én miniszterem (Hamasz) Gázában dolgozik, és nem is tartotta velünk a kapcsolatot. A múlt héten egy informális brit delegáció akart tárgyalni a fatahos államtitkárral, és meg is szerveztem a találkozót - annak ellenére, hogy a miniszter megtiltotta, hogy »ellenséges ország« képviselőjével kapcsolatba lépjünk, különben »megbüntet« minket. Az utasítása ellenkezik a diplomáciáról szóló törvénnyel, és nem is tud a találkozóról.

Mostanában otthon ülök, és huszonnégy órán át a tévét nézem. Nincs munkám, nincs pénzem. Úgyhogy se szórakozás, se vásárlás. Legutóbb pedig elkezdtünk egymásra lövöldözni; nem bírom nézni. Meglátjuk majd, mit mond Rice (amerikai külügyminiszter), és mit ajánl a többi arab ország. Néha úgy érzem, mintha egy teljesen értelmetlen akciófilm szereplője lennék."

Palesztin köztisztviselõk egy pénzkiadó automatánál. A legtöbben fél éve nem kapnak fizetést