Az Aigars Kalvitis miniszterelnök vezette koalíció 51 helyet szerzett a 100 tagú saeimában (parlamentben), hattal többet, mint amennyivel jelenleg rendelkezik. Ez az első alkalom Lettország 1991-es függetlenné válása óta, hogy egy kormányzó erő a választások eredményeként folytathatja a kormányzást.

A függetlenség eddigi 15 évében Lettországnak 12 kormánya volt. A mostani, a 2004-es EU- és NATO-csatlakozás óta rendezett első választásokon 19 párt indult, közülük hétnek sikerült átlépnie a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt. Az összes szavazat megszámlálása alapján a hárompárti koalíció összesen 44,8 százalékot szerzett. Ezen belül Kalvitis pártja, a Néppárt 19,5, a Zöldek/Lett Parasztszövetség 16,7, végül a kereszténydemokrata Lettország Első Pártja 8,6 százalékot kapott.

A széttöredezett ellenzék 49 mandátumon osztozhat, ezen belül a jobbközép, liberális gazdasági programot valló Új Idő, Kalvitis pártjának fő ellenlábasa 18 (16,4 százalék), míg a nagyszámú orosz kisebbség támogatását élvező balközép Nemzeti Harmónia Párt - meglepetésre - 17 helyet (14,4 százalék) szerzett, vagyis igen jól szerepelt a választásokon.

A választási részvétel 62,3 százalékos volt, 10 százalékkal alacsonyabb, mint a legutóbbi, 2002-es parlamenti választásokon, egyúttal a legalacsonyabb az összes eddigi választásokkal összehasonlítva.

Kalvitis, aki bejelentette, hogy hétfőn megkezdi a koalíciós tárgyalásokat, síkraszállt a "piacorientált, alacsony adókra alapozott politika" folytatása mellett. Nem zárta ki az eddigi kormánykoalíció kibővítését. Elemzők szerint erős a valószínűsége az eddig ellenzéki Új Idő bevonásának a koalícióba.

Vaira Vike-Freiberga államfő sajtóértekezletén azt mondta, biztos abban, hogy a miniszterelnököt és az új kormányt hamarosan kinevezi, és a kabinetet a parlament is gond nélkül megerősíti, ellentétben a legutóbbi választásokkal, amikor ez a folyamat több mint hat hetet vett igénybe.

A jobbközép tábor választási sikere visszatükrözi a balti állam elmúlt években elért gazdasági eredményeit. Bár Lettország változatlanul az Európai Unió legszegényebb tagországai közé tartozik, 2005-ben az unió egyik leggyorsabb fejlődését mutatta fel a hazai össztermék (GDP) imponáló, 10,2 százalékos növekedésével, és már készül az euró bevezetésére.

Lettországban rendezik meg a jövő hónapban a NATO következő csúcstalálkozóját, amellyel a balti ország tovább erősítheti helyét a nemzetközi színtéren.

(MTI)