Jégolvadásra győzni fogunk
- Mondjon le! - skandálja időnként a tömeg.
- A kormány! - kiabálja egy ütemmel lemaradva egy nyomomban igyekvő műanyag szatyros nő. - Majdnem lekéstem - teszi hozzá aztán felém fordulva, magyarázatképpen. - A hülye főnököm nem akart hamarabb elengedni a munkából.
Fél öt után sikerül a minisztériumi árkádok alá kiverekednem magam, vállt vállhoz vetve egy furcsa figurát lóbáló úrral. Műanyag Pinokkiót tűzött egy rúdra, mint kiderült, a kislányától "lopta" el, a bábu fejére fekete, az arcát is takaró sapkát - olyat, mint a rablóké -, hátára pedig fekete puttonyt applikált, tele aprópénzzel, aki hazudik, az lop is - magyarázza. Fletó, mert így hívja az álcázott Pinokkiót, két lába között egy kis gorilla volt, SZDSZ-felirattal.
- Sokat törtem rajta a fejem - mondja, amikor a "műről" kérdezem, aztán persze a tüntetésről is szót váltunk. - Ne aggódjon, el fogjuk söpörni a hazug miniszterelnököt. Ha kell, tavaszig itt leszünk, majd jönnek az öreg bolsik is, ha hideg lesz, és megérkeznek az első fűtésszámlák. Itt legalább jó társaságban leszünk együtt, jégolvadásra győzni fogunk...
Az utolsó szavakat már nem pontosan hallom, mert elsodorja a tömeg, én pedig a Nádor utca felé veszem az irányt, ahol legalább százan ácsorognak békésen az óriáskivetítő alatt. Innen több póló- és perecárust leküzdve egy mellékutcán át az Alkotmány utca felé indulok, ahol Usztics Mátyás színész rohan velem szemben feldúltan. Talán nem fért oda a színpadhoz? Mert az Alkotmány utcában is hatalmas a tömeg, és itt is van kivetítő, alatta a bámuló sokaság, közöttük egy apuka ácsorog, nyakában négy év körüli kislányával. Ő befogja mindkét fülét, és csak akkor engedi el, amikor tapsolni kell. Mondjon le! - kiabálja a többiekkel mosolyogva. - Mondjon le, ezt eltúrtad, eltúrtad, igaz, apa? A választ már nem várom meg, hátulról "támadok" a színpad felé. Közben már Orbán Viktor beszél, a tömeg pedig időnként tetszését nyilvánítja, tapsol, fütyül, kerepel, és csörgeti a magával hozott ébresztőóráját. A beszédnek aztán vége lesz, a tömeg egy része azonnal megindul, úgy, mint a moziban, a Vége-feliratnál, a többiek meg türelmesen várnak, amíg lepereg a stáblista. Azaz, jelen esetben a búcsúdal, a '90-es évek liberális kezdetét idéző ős-Fidesz-dal, a Listen to your Heart.
- Megyünk? - kérdezi egy férfi mellettem.
- De még csak hat óra - válaszolja rá egy nő -, még a mécseseket sem gyújtottuk meg.
Kicsit előrébb egy nagyobb társaság tagjai búcsúzkodnak. Akkor holnap délután ugyanitt, ennél a fánál - egyeznek meg. Négy éve tartalmasabb volt ez az egész - jegyzi meg az egyikük, aztán még kicsit vitatkoznak azon, hogy ki cipelje haza a zászlókat.
- Na b... meg, mikor fogok tanulni, ha ezentúl minden délután ide kell jönnöm? - kapom el egy huszonévesnek látszó fiatalember megjegyzését.
- Ez most nem számít, itt a helyünk - vágja rá egy másik srác.
- Na, ballagjunk haza - mondja előrébb egy ősz hajú, öltönyös úr, és átkarolja egy kosztümös idősebb hölgy vállát. - Mit eszünk vacsorára?
- Van délről maradék - válaszolja rá a nő.
Lemond a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom elnöki tisztéről Toroczkai László, aki péntek este a Kossuth téren azzal indokolta döntését, hogy "a forradalom szervezésébe kezd". Toroczkai nem sokkal azután, hogy a Fidesz nagygyűlése befejeződött és a tüntetés újrakezdődött a Kossuth téren, bejelentette: a mozgalom elnöki posztját átadja egy másik fiatalnak, és "szervezi a forradalmat, ha életfogytiglani börtönök repkednek is a levegőben". Deme Gábor, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte, hogy akkor sem mennek el a térről, "ha az MSZP egy másik miniszterelnököt jelöl ki Gyurcsány Ferenc helyett". (MTI)
