Somogyi Zoltán igazgató, Political Capital Institute:

- A parlamenti szavazáson papírforma szerinti eredmény született. A bizalmi szavazás ténye gyengítette ugyan Gyurcsány Ferencet, az eredménye viszont erősíti őt: akarata ellenére megerősíthette programját azzal, hogy minden kormánypárti rá szavazott. Gyurcsány számára a legfontosabb kérdés, hogy a koalíció visszatérhet-e a kormányzáshoz, vagy a további tiltakozó akciók teljesen ellehetetlenítik azt. A Fidesz azzal, hogy mégis részt vett a bizalmi szavazáson, akarva-akaratlanul elismerte Gyurcsányt és a kormányt. Ettől kezdve a válság megítélése kettéválik: a kormányoldal érdeke az, hogy azt mutassa, már nincs szó válságról, legfeljebb a Fidesz okoz bizonytalanságot. A Fidesznek azonban továbbra is arról kell beszélnie, hogy a szavazás nem szüntette meg a válsághelyzetet, nem folytatódik a hétköznapi értelemben vett kormányzás, és ennek a miniszterelnök személye az oka. A válsághelyzet megítélése attól függ, hogy a kormány képes-e a döntéseit érvényre juttatni, akár egy esetleg megjelenő párton belüli ellenzék, akár az érdekvédelmi szervezetek ellenállása miatt.

Bence György filozófus, az ELTE egyetemi tanára:

- Nem is lehetett más eredményt várni a bizalmi szavazástól, s nem gondolom, hogy egy titkos szavazásnál más eredmény született volna. Orbán Viktor és a Fidesz akkora nyomást gyakorolt a koalíciós pártokra, és olyan feltételeket szabott, amelyekre egy olyan párt, amelyik úgy érzi, hogy van jövője, nem reagálhatott másként. Ezt Orbánnak is tudnia kellett. Ugyanakkor egyetértés mutatkozik Gyurcsány és Orbán között abban, hogy mindketten azt szeretnék - persze más-más okból -, hogy a kérdés úgy vetődjön fel: vagy Gyurcsány, vagy az MSZP-
SZDSZ enged a Fidesz követeléseinek. Orbán ugyanis többször világossá tette: nem akar miniszterelnök lenni. Noha a bizalmi szavazásra újkori demokráciánkban először került sor, lényegi változást nem okoz majd a helyzetben. Pillanatnyilag nem megalapozottak azok a találgatások, amelyek szerint vannak olyan feszültségek az MSZP-ben, amelyek alááshatják Gyurcsány pozícióit. Ez nem nagyon változtat azon, hogy a kormányfőt előbb-utóbb le fogják cserélni. Azért, mert az újabb kellemetlen intézkedések kedvezőtlen helyzetbe hozhatják az MSZP-t. A kormányfő bocsánatkérése eléggé felemásra sikeredett: beszéde stílusáért alkalmanként már eddig is elnézést kért. Az őszödi szónoklatot már annyian elemezték, hogy még Arany János balladáit sem analizálta ennyi szakértő. A beszédben azért volt komoly önkritika is, amiért minden fronton, egyszerre előrerohantak a "reformőrületben", és sok mindent nem magyaráztak meg az embereknek. Gyurcsány most másként jelent meg, mint szokott. Hiányzott belőle a rámenősség és az érzelgősség furcsa keveréke. Inkább egy megrendült és lényegesen szerényebb ember benyomását keltette. Nem csupán szerepet játszott, hatott is rá a helyzet.