Nemzeti gyásznappal emlékezik az ország az aradi vértanúkra
Reggel felvonják, majd félárbocra engedik a Magyar Köztársaság állami lobogóját a Parlament előtt, a Kossuth téren. Az állami megemlékezésen várhatóan részt vesznek a közjogi méltóságok. Délelőtt koszorúzást tartanak a Batthyány-mauzóleumnál, a Fiumei úti sírkertben, ahol Mandur László, az Országgyűlés alelnöke mond ünnepi beszédet.
A Batthyány-örökmécsesnél a közjogi méltóságok nevében elhelyezik a kegyelet közös koszorúját. Az aradi vértanúk emléknapján országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak. A világosi fegyverletételt követően, 1849. október 6-án a császári haditörvényszék ítélete alapján Aradon kivégezték a szabadságharc 13 vezetőjét: Vécsey Károly, Knézich Károly, Török Ignác, Nagysándor József, Dessewffy Arisztid, Schweidel József, Lahner György, Pöltenberg Ernő, Kiss Ernő, Aulich Lajos, Leiningen-Westerburg Károly és Damjanich János honvédtábornokokat valamint Lázár Vilmos honvédezredest.
Pesten ugyanezen a napon végezték ki Batthyány Lajost, az első felelős és független magyar kormány miniszterelnökét, akit csak 1870. június 9-én temethettek el nyilvános tiszteletadással, majd 1874. május 26-án helyeztek örök nyugalomra a Kerepesi temetőben. Kivégzésének helyén 1926-ban avatták fel az örökmécsest. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001 novemberében nyilvánították nemzeti gyásznappá.
(MTI)