Immáron a Fidesz is az adók növeléséből oldaná meg a stabilizációt – igaz, ezt a párt elnöke reformalap létrehozásaként aposztrofálja. A Fidesz most már reformpárti is, ám készülő alternatív programjának részleteiről egyelőre továbbra sem beszél.
Adó helyett mondd: reformalap
Programot váltott a Fidesz: az adócsökkentés helyett most már az adóemelés van napirenden. Orbán Viktor, a párt elnöke még közvetlenül az önkormányzati választások előtt is úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak: gazdasági programjuk alapja az adócsökkentés, amely bevételt teremt. A pártvezér azonban szerda este a vállalkozók előtt – majd tegnap két fórumon – már arról beszélt, hogy nemzeti reformalapot kellene létrehozni. Ez minden valószínűség szerint adóemelést jelent – bár hivatalos magyarázatot nem kaptunk erről. Információnk szerint mindenesetre a Széll Kálmán Alapítvány szerdai összejövetelén Orbán kijelentette: egy dolog a politika, és megint más a gazdaság. Igyekezett megnyugtatni a megjelenteket arról, hogy tisztában van az ország pénzügyi helyzetével, és ő sem rest megtenni a szükséges intézkedéseket, ám a résztvevőktől titoktartást kért.
Orbán a Magyar Rádióban tegnap mindenesetre arról beszélt, hogy a reformokhoz pénzre van szükség. Ennek megszerzésére Orbán a gazdasági élet szereplőivel kötne megállapodást. Azt mondta: a kormány ma mindenkit megsarcol, miközben szerinte „célzottan kell megállapodni a nagy jövedelemtulajdonosokkal”. Így az állam nem elvenné a pénzüket, hanem arról kötne megegyezést, hogy „ami pénzt ők odaadnak, azok nem szétfolynak a költségvetésben, hanem egy ilyen magyar reformalapba összpontosulnak.” Később, sajtótájékoztatóján azt mondta: a szakértői kormány mellett négy kerekasztal létrehozására lenne szükség, amelyekben a pártok és a társadalmi szervezetek képviselői vennének részt – és itt kötnék meg a megállapodást.
A közgazdaságtanban két nagy jövedelemtulajdonost különítenek el: a vállalkozásokat és a lakosságot. Az állam e két jövedelemtulajdonos befizetéseiből látja el a feladatait – ezeket a befizetéseket hívjuk adónak. Az adófizetést törvények szabják meg – a pénz felhasználásáról pedig a költségvetésben szokás rendelkezni, persze mindkettőről lehet társadalmi és politikai vitát is folytatni. Előbbi szokásos terepe lehet a már működő Országos Érdekegyeztető Tanács vagy a Gazdasági és Szociális Tanács, míg a politikai disputára általában a parlamentet alkalmazzák. Arra is számos példa van egyébként, hogy egyes adóbefizetések célját előre meghatározzák (ilyen a kulturális, az innovációs járadék, vagy egyes környezetvédelmi adók). Arra is lehet azonban példát találni, hogy egyes adófajtákat hangzatos névvel lássanak el – ilyen például a most bevezetett szolidaritási adó.
Az újabb adóemeléssel a Fidesz új programja a reformokat finanszírozná. Orbán Viktor szerint is az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert és az államigazgatást kell átalakítani, ám a rendszerből pénzt kivonni – az nem jelent reformot. Hogy a Fidesz átalakítási elképzelései ezen kívül miből állnak, miben különböznek a kormány törekvéseitől, azt nem sikerült megtudnunk. Vélhető egyébként, a hallgatás hátterében az áll, hogy a program még csak készül.
A Magyar Nemzet szerdai számában közölt információ szerint a párt alternatív gazdasági stratégiát készít, amely „közel áll” a fiatal közgazdá-szok intézetének mondott CEMI tavasszal publikált elképzeléseihez. A CEMI az országgyűlési választások előtt keltett nagyobb feltűnést azzal, hogy kész programjavaslatot készít – ám ezt csak a választásokat követően hozta nyilvánosságra. Miután a program több elemében is hajazott a Fidesz elképzeléseire, többen vélték úgy, hogy a CEMI programját lehetne akár a jobboldal gazdasági stratégiájaként kezelni. Ám az intézet elképzeléseit a Fidesz eddig hivatalosan nem tette a magáévá. Ez ugyanis megakadályozta volna, hogy a párt a megszorításokat feleslegesnek minősítse. Nos, a CEMI programjában ugyanúgy szó van az ingatlanadó bevezetéséről és az áfa emeléséről, a közszféra béreinek befagyasztásáról a vizitdíj bevezetéséről, a rokkantnyugdíjazás rendszerének szigorításáról, és az egyetemi hallgatóknak járó állami támogatások csökkentéséről, mint a kormány Fidesz által szapult intézkedéssorozatában. A tervezet ugyan tartalmazza a 10 százalékpontos járulékcsökkentést, de emellett jelentős összegű, munkavállalónként havi 16 ezer forintos fix összegű járulék bevezetésével is számol. Utóbbi két intézkedést egyébként – a program készítésében részt vállaló – egyes szakértők már nem tartanák lehetségesnek.