A politikának az utcára való kivitele anarchiához vezethet, illetve az anarchia féken tartását célzó lépéseket kényszeríthet ki, amelyek nem használnak sem a demokráciának, sem a közhangulatnak - mondta kolozsvári tudósítónknak Michael Shafir román politológus, egyetemi tanár. A professzor szerint mindaz, ami Budapesten történik, sokkal súlyosabb a varsói vagy a pozsonyi helyzetnél, mert Lengyelországban és Szlovákiában az ügyek mégiscsak a parlamenten belül maradtak.

Shafir kemény bírálattal illette az Európai Néppártot (EPP) is, amiért nem utasította rendre a Fideszt és Orbán Viktort, akinek tömegmozgalma - véleménye szerint - az 1918-20-as évek Olaszországában működő fasizálódó mozgalmakkal rokonítható. - Ha az EPP azt hiszi, hogy ilyen mozgalmakra soraiban szükség van, akkor a demokráciát aknázza alá - hangsúlyozza az európai szélsőséges és újnáci mozgalmak szakértőjeként ismert Shafir.

- Gyurcsány Ferencnek önszántából távoznia kellett volna, mert ebből az ütközetből politikai presztízsveszteség nélkül aligha kerülhet ki, személye hosszabb távon gyengítheti az MSZP-t - nyilatkozta pozsonyi tudósítónknak Bohumil Dolezal cseh politológus, Magyarország-szakértő. Véleménye szerint az sem komoly érv, hogy az ellenzék sem igaz szájú, hiszen a közjogi méltóságot szigorúbb morális mérce köti. Dolezal ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy Orbán Viktor az utca nyomásával igyekszik a kormányfőt távozásra bírni, mert ez veszélyes precedenst teremthet, s a parlamenti demokráciát gyengíti - véli Dolezal.

Rudolf Chmel szlovák professzor, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete szerint a politikában képtelenség egyszerre sikeresnek, elvszerűnek, hatalmat birtoklónak és morálisnak lenni, mert a célokat - például a társadalmi jólétet - nem lehet igazságosan elosztani. Minél gazdagabb egy társadalom, annál több morális kompromisszumra kényszerül. Chmel azt nevezi különösen aggasztónak, hogy a jelenlegi krízis kirobbantói nem a társadalmi és szociális gondokat akarják megoldani, hanem régi történelmi traumákat kívánnak orvosolni. Méghozzá a Fidesz révén! Nem véletlen, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak a Kárpát-medencei magyarság politikai egyesítéséről vallott eszményeit harsogják - persze sokkal szélsőségesebb stílusban - az olyan szervezetek, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Megdöbbenve kérdezem - mondja Chmel -, mit keres a Fidesz egyik alelnöke az egyik, irredenta hangnemtől sem mentes nagygyűlés szónoki emelvényén?

- Nyomás alatt van a kormány, a folyamatos demonstrációk nyilvánvalóan nem erősítik a pozícióit, ami Magyarország nemzetközi megítélésére kifejezetten káros - mondta lapunknak Branko Caratan professzor, a zágrábi politikai tudományokkal foglalkozó egyetem dékánja. Caratan szerint az ellenzéknek a parlament falain keresztül kellene kritikai álláspontját kifejtenie, igaz, ott a koalíciós többség garantálja a kormány megbuktathatatlanságát. A szakértő azt mondja, emiatt az ellenzéknek valóban nincs más fegyvere, mint bevonni a nyilvánosságot, ezzel viszont megsérti a demokrácia intézményét, amelyet arra találtak ki, hogy a politikai harcok ne vonják maguk után a társadalom szétrombolását.

Magyarország nem egyedül áll szemben a megosztottság problémájával, a jelenség a régió egészére igaz - emelte ki Caratan. Ebben kulcsszerepet játszik a történelmi múlt túl súlyos befolyása a jelenre - utalt a politológus az 1956-os eseményekre. Hozzátette: a volt szocialista országok demokráciái kivétel nélkül gyerekcipőben járnak. A társadalmi feszültséget növeli, hogy a szükséges, a lakosság számára sokszor kellemetlen gazdasági reformokat végre kell hajtani.