A forradalom, Párizsból nézve
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, az esemény díszvendége felszólalásában arról beszélt: az európai integrációval "mára beteljesedett az a szabadságvágy, ami 1956 küldetését jelenti számunkra". A házelnök hozzátette: szeretné, ha "a nem távoli jövőben" ezt a beteljesedést lelki megbékélés is követné. Ez szerinte akkor következhet be, ha a mindannyiunk által megélt időszakot megfelelően a helyére tudjuk tenni. Közvetlen aktuálpolitikai üzenetként Szili azt mondta: a politikai osztálynak is fel kell ismernie, hogy nem elegendő a politikai és gazdasági rendszerváltás, hanem szükség van az igazgatás rendbetételére, az államháztartás reformjára.
Egy hozzászóló kérdésében megfogalmazott állítást - miszerint Magyarországon is egyfajta nürnbergi perre lett volna szükség, amelyben a kommunistákat ítélték volna el - Szili azzal utasított vissza, hogy ennél differenciáltabb megközelítésre van szükség, noha megérti mindenkinek az egyéni érzelmeit, indulatait. - A politikai osztály közös felelőssége, hogy a mostani 56-os megemlékezések ne a megosztottságot erősítsék majd - mondta lapunk kérdésére.
Fejtő Ferenc, a konferencia doyenje arról beszélt: 1956-ot az különböztette meg más forradalmaktól - s ezt az európai közvélemény is megértette -, hogy teljesen előkészítetlen és előre láthatatlan volt. Méray Tibor író, a párizsi magyar emigráció másik vezető alakja személyes emlékeit osztotta meg egy napra pontosan ötven évvel ezelőtti esemény, Rajk László, a kivégzett belügyminiszter október 6-i újratemetése kapcsán.
Beszédében Tabajdi Csaba szocialista európai parlamenti képviselő - a házelnökön kívül a konferencia egyetlen magyar politikus felszólalója - kijelentette: történelmi megbékélés nélkül nem lehetünk nyertesek az unióban.