Bizalmatlanság esetén az államfő kezében a döntés
A bizalmi szavazást - eltérően a konstruktív bizalmatlansági indítványtól - éppen a miniszterelnök kezdeményezheti, ha a parlamentet és a társadalmat egyaránt megosztó helyzetben meg kíván győződni arról, hogy rendelkezik-e a kormányzás folytatásához szükséges politikai támogatással. Ha a többség bizalmat szavaz, a kormány valóban megerősödik, helyzete stabilizálódik. Ám ha nem, a kabinet köteles lemondani. Megbízása megszűnik, és - jogilag korlátozott mozgástérrel rendelkező - ügyvezető kormánnyá alakul át.
A kabinet lemondása után a miniszterelnök személyére a parlamentnek az államfő tesz javaslatot. Ebben írott alkotmányos szabály az elnököt nem köti - hangsúlyozta Szigeti. Ha azonban az első személyi javaslatától számított negyven napon belül a képviselők valamilyen okból nem választják meg a javasolt miniszterelnököt, akkor előre hozott országgyűlési választások kitűzésével egyidejűleg a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet. Igaz, előtte köteles kikérni az ügyvezető miniszterelnök, a házelnök és a frakcióvezetők véleményét.