A vezető brit napilap évente közzétett, több ezer kutató és tudós megkérdezése alapján, számos kritérium figyelembevételével összeállított százas listájára az idén 33 amerikai és 15 brit egyetem került fel. Az első tíz között csak e két ország felsőoktatási központjai vannak: hét az Egyesült Államokból, három Nagy-Britanniából.ű

A világ legjobb egyeteme a tavalyi rangsorhoz hasonlóan az idén is az amerikai Harvard, a második és a harmadik helyre lépett viszont előre Cambridge, illetve Oxford az előző évi 3., illetve 4. helyről.

A tavalyi második, a Massachusetts Institute of Technology, világhírű műegyetem, most a negyedik helyre csúszott vissza.

Az amerikai-brit hegemóniát először a Pekingi Egyetem töri meg, amely két amerikai egyetem közé, a 14. helyre került.

A Nagy-Britannián kívüli Európa a 18. helyről indul, a francia École Normale Supérieure-rel.

Kelet-Európát egyedül a Moszkvai Állami Egyetem képviseli a százas listán, 93. helyezésével.

A The Times a listához fűzött elemzésében megjegyzi, hogy a Harvard működését finanszírozó 26 milliárd dolláros (5500 milliárd forintos) alapítvány vagyona meghaladja az összes brit egyetem évenkénti teljes költségvetését.

Nagy-Britanniában a munkáspárti kormány zajos hallgatói tiltakozással fogadott törvénymódosítása alapján az idei tanévtől évente háromezer fontig (1,2 millió forint) terjedő tandíjat szedhetnek az állami egyetemek a korábbi 1100 fontos felső tandíjhatár helyett. A Bristoli Egyetem rektor-helyettese azonban a The Timesnak azt mondta: a felsőoktatás finanszírozásához ez sem elegendő, évente ötezer fontra (2 millió forint) kellene emelni a felső tandíjhatárt.

(MTI)