Mint arról már sokszor beszámoltunk, a Rosia Montana Gold Corporation nevű kanadai cég Verespatakon akar ciántechnológián alapuló aranybányát nyitni. A nemzetközi környezeti hatásvizsgálat részeként a magyar zöldtárca is szóhoz jutott. A felkért szakértők véleménye lesújtó, ezért a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium néhány nappal ezelőtt született hivatalos véleményében azt javasolja az illetékes román hatóságoknak, hogy ne fogadják el a környezeti hatástanulmányt. Budapesti megítélés szerint ugyanis a hatástanulmány téves alapkövetkeztetéseket és súlyos hiányosságokat tartalmaz. Emellett alapvetően elfogult, és gyakorlatilag csak pozitív hangvételű értékeléseket tartalmaz. A szakértők 122 pontban összefoglalt véleménye szerint a dokumentumban szereplő adatok nem adnak objektív képet a tervezett beruházás hatásairól.

Az egész dokumentációra jellemző, hogy a kockázatokra igen alacsony valószínűségű vagy nagyon valószínűtlen meghatározásokat alkalmaz, ami nem felel meg semmilyen tudományos szemléletnek, és nem fogadható el. A magyar kifogások között szerepel, hogy a környezeti hatástanulmány egyes megállapításait alátámasztó, illetve megerősítő mérési adatok mennyisége nem elegendő, elavult, hiányos vagy nem tekinthető reprezentatívnak. A szakértők nem tartják megfelelőnek az esetleges bányabezárást követő környezeti rehabilitációra vonatkozó tervet sem. A hatástanulmányban nem vizsgálják a cianidhasználat alternatíváit sem. Kétségesnek nevezték a cianidmérleget, mert nincs pontosan meghatározva a levegőbe, valamint a zagyba kerülő és kibocsátott cianidmennyiség a beérkezőhöz viszonyítva. A környezeti hatástanulmány nem adott megfelelő választ a vizekben potenciálisan okozható környezeti hatásokról sem.

A szakértők megállapításai szerint a környezeti hatástanulmányból hiányzik egy olyan monitoringrendszer kiépítése, amely átfogó és folyamatos adatokat szolgáltat, illetve esetleges vészhelyzet vagy határérték-túllépés esetén azonnal jelez egy központi állomásnak. Nem tervezik tartalék tározótér építését sem, ahová üzemzavar vagy veszélyhelyzet esetén a folyamatosan érkező zagymennyiség átirányítható lenne, illetve hiányzik egy megfelelő köbtartalmú alvízi vésztározó is arra az esetre, ha a gát meghibásodna.

"A Greenpeace üdvözli, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a verespataki aranybánya engedélyezésének megakadályozását kérte a román zöldtárcától" - tájékoztatta lapunkat Mózes Szabina, a szervezet szóvivője. Szerintük nem meglepő a több mint száz kritikai észrevétel, hisz a kanadai cég hatástanulmányának több fejezetét is manipulálták, fontos adatokat és szakértői végkövetkeztetéseket hagytak ki, ami komolytalanná és teljesen szubjektívvá tette a közel 5000 oldalas anyagot.

A Greenpeace ugyanakkor figyelmeztet, hogy a minisztérium a végleges magyar vélemény leadása után sem várhat tétlenül. Minden diplomáciai eszközt, január elseje után pedig minden uniós jogi eszközt alkalmazni kell azért, hogy Románia ne adhasson zöld utat Európa legnagyobb ciános technológiájú aranybányájának. Persze az lenne a legjobb, ha kezdeményeznénk a régióban a cián bányászati használatának betiltását - Csehországban ezt a lépést már megtették.

Verespataki látkép bányanyitás elõtt