Szabadulás a cirkuszból
2004 óta az állatkínzás a Btk. szerint is bűncselekménynek számít Magyarországon, ami akár többéves börtönbüntetéssel is sújtható. Felfüggesztett börtönbüntetést már többször is kiszabtak emiatt, letöltendőt viszont még nem. Pencz Levente, a Fauna Állatvédő Egyesület szakértője szerint ahhoz is sok év kell, hogy a változás átszűrődjön a bírói gyakorlatba - ahhoz pedig, hogy az emberek magatartását is érezhetően befolyásolja, talán egy évtizedre is szükség lesz. - Sokan türelmetlenek, máris szigorítani akarnak a szerintük hatástalan jogszabályon, pedig a változások más országokban sem zajlottak gyorsabban. Formálódik viszont valamiféle együttműködés a rendőrség és az állatvédők képviselői között, megpróbálunk hasonló közös képzési programot kidolgozni, mint amilyen a természetvédők és a vámosok közötti a védettállat-kereskedelem megakadályozására - említette Pencz Levente.
A zöldek az élőállat-szállítás állatvédelmi buktatóiról már tartottak is egy előadást az autópálya-rendőrségnek, s ezen felhívták a figyelmet néhány, az állatok szenvedését valószínűsítő jelre, s várhatóan ennek is lesz folytatása közös képzés formájában.
A szakértő szerint legkevésbé a vándorcirkuszok háza táján érvényesülnek a jogszabályi előírások. Itt szinte képtelenség megfelelő életkörülményeket biztosítani a cirkuszi állatoknak - elképzelhető, hogy még az idén megszületik egy, az állatvédelmi törvényhez kapcsolódó rendelet, amely nálunk is megtiltja a menazsériáknak a vadállatok tartását, más megoldás ugyanis nem kínálkozik. - Egyértelmű tendencia a nemzetközi cirkuszvilágban az állatszámok kiszorulása és az emberi teljesítményre épülő mutatványok előtérbe kerülése, a közönség is elfordul az előbbiektől. 3-4 éves türelmi idővel az átállás nálunk is megoldható.
A haszonállatok közül a ketrecben tartott tojótyúkok helyzete a legszörnyűbb: a ketrec gyakorlatilag az összes természetes, ösztönös cselekvésben korlátozza a madarakat. Itt is szükség lenne változásra, főleg az ellenőrzésben. Az EU-ban most a brojler- ("sütni való") csirkék helyzete került napirendre. Ezekből hatmilliárd él a kontinensen szintén mostoha körülmények között. Várhatóan speciális szabályozás készül róluk, ugyanúgy, mint - némi eredményt már hozva - az európai sertésekről, borjúkról és tojótyúkokról.