Belül a házak színes szőnyegekkel körbetapétázva, sehol tenyérnyi üres felület, s ha mégis, oda szentkép kerül vagy papírvirág. Az ajtókon függöny, az asztalokon cseréptálak. Lézengő emberek mindenütt, láthatólag senkinek nincs sürgős dolga. Cigánytelep a világ végén, Szászrégenben, Erdélyben.

Egy napon a kocsmában összeszólalkozott egy roma és egy rendőr - régóta haragosok. Felfordulás lett, talán pofonok is csattantak, talán csak összeszólalkoztak.

A romák így mesélik tovább a történetet: tucatnyi rendőr hét fekete maszk mögé bújt kommandós kíséretében még aznap este megszállta a telepet, és vaktában lövöldözni kezdett a megrémült emberekre. Gumilövedékkel és éles tölténnyel, gyerekeket, nőket, férfiakat megsebesítve. Iszonyatos káosz tört ki, menekült, ki merre látott. Ütötték, verték, gázspray-vel fújták be őket, volt gyerek, aki elájult, vízzel kellett fellocsolni. A támadás után a sebesült romák a helyi kórházba indultak, ahol nem kaptak sürgősségi ellátást, csak napokkal később kezelték őket. Most a sebeiket és a kötéseiket mutatják, a gumilövedékek nyomait a testükben, és az éles lövedékek szaggatta lyukakat a házfalakon és az ajtófélfán, embernyi magasságban.

Van egy másik történet is, az a rendőröké. Ők így mesélik: kapával, kaszával felfegyverkezett emberek várták őket azon az estén, és éppen csak kiléptek az autókból, máris rájuk támadtak. Védekeztek, ahogyan tudtak, de amikor már tarthatatlanná vált a helyzetük, lőni kezdtek, gumilövedékkel, önvédelemből. Szabályosan jártak el, úgy, ahogyan kell. A hét fekete maszkos kommandós ebben segítette őket.

Az ügyben vizsgálat indult. A marosvásárhelyi főispán és a rendőrfőkapitány még a vizsgálat lezárta előtt közleményben tudatta, hogy nem történt rendőri túlkapás. Megkérdeztem a főispánt, szokásos módon jártak-e el ezúttal, így szoktak-e kezelni egy hatósági személy és egy civil között keletkezett konfliktust, mire visszakérdezett: csak nem gondolom, hogy rasszista indíttatású cselekedet történt?

Az ember nyilván sok mindenre gondol, amikor fegyveres rendőri alakulat száll ki egy cigánytelepre, és az összetűzésben kizárólag romák sebesülnek meg. Talán még az is megfordul a fejében, hogy néhány unatkozó kommandós csupán valami esti szórakozást keresve érkezett a faluvégi cigányokhoz, s ott, ahol a madár sem jár, azt tette, amit a kedve diktált. Még azt is gondolja, csoda, hogy mindez egyáltalán napvilágra került, de aztán eszébe jut, hogy ez már a harmadik eset, amikor személyes konfliktusból a rendőrség és a teljes roma közösség közötti összecsapás keletkezik, és megköszöni a bukaresti Új Magyar Szó és a Duna Tv munkatársainak, hogy ilyenekről tudósítanak. Örül annak, hogy a helyi roma jogvédő szervezet, a Romani Criss tájékoztatja az európai parlamenti képviselőket, hiszen csak így eshetett meg, hogy Mohácsi Viktóriával mi is arra jártunk. Most jelentést írunk az unió bővítési biztosának arról, hogy a várható csatlakozás előtt néhány hónappal még sincs minden rendben az emberi jogok területén Romániában. Arra kérjük a biztost, ne szalassza el a számonkérést, használja ki az unió "zsarolási potenciálját". Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az uniós elvárások jobban érvényesíthetők a csatlakozást megelőző időben, mint utána. A román hatóságot pedig emlékeztetjük, hogy minden hasonló esetben az európai sajtóhoz és a legszélesebb nyilvánossághoz fordulunk. Ígérik is, többet ilyesmi nem fordul elő náluk.

Azóta Strasbourgban eldőlt, hogy Románia és Bulgária megkapja az Európai Bizottság támogatását ahhoz, hogy 2oo7-ben az Európai Unió tagja legyen. És bár a két ország jövőbeli csatlakozását a parlament "történelmi pillanatként" ünnepelte, a vezérszónokok és a képviselők hangjából kihallatszott némi aggodalom és bizonytalanság. Maga Olli Rehn bővítési biztos is egyértelműen leszögezte: amennyiben nem történnek meg a szükséges lépések, akkor védőzáradékokat alkalmaznak, vagyis a bizottság továbbra is támogatást nyújt Bulgária és Románia csatlakozási előkészületeihez, ugyanakkor szerződésőri minőségében mindent megtesz a hiányosságok megszüntetése érdekében. Védintézkedéseket alkalmaz a belső piacon, beleértve az élelmiszer-biztonságot, az igazságszolgáltatást, a szabadságot és a biztonságot, valamint az EU-alapok kezelését.

Az emberi jogokra vonatkozóan Olli Rehn kiemelte: "A roma kisebbség társadalmi integrációja még mindig lényeges erőfeszítéseket kíván. Szoros figyelemmel kell követni a kisebbségi törvényjavaslatról szóló parlamenti vitát. További erőfeszítésekre van szükség az intolerancia minden formájának leküzdéséhez, különösen a rasszizmus, a diszkrimináció vagy az idegengyűlölet formáinak leküzdésére irányuló műsorokra és egyéb tevékenységekre vonatkozó hatályos jogszabályok teljes alkalmazása révén."

Némi büszkeséggel tölt el bennünket, hogy szászrégeni látogatásunk tapasztalatainak ismertetése után ez a passzus bekerült a biztos jelentésébe, ugyanakkor látnunk kell, hogy egészében a kisebbségpolitikáról alig esik szó a dokumentumban, pedig Szászrégentől Dublinig mindenki tudja, hogy kisebbségpolitika nélkül nincs európai politika sem. Ilyenkor nincs más hátra, mint előállni egy olyan "védőzáradékkal", amely az emberek igazságérzetére és józan eszére hivatkozik, és amelyet remélhetőleg egész Európában megértenek.

európai parlamenti képviselő (MSZP)