Phenjan atomrobbantással fenyeget
A korábbi észak-koreai megnyilatkozások még csak feltételes módot tartalmaztak, a mostani azonban tényként kezeli, hogy lesz robbantás. A közlemény nem utal az időpontra. Washingtoni tudósítónk szerint néhány hete amerikai hírszerzési források arról számoltak be, hogy föld alatti nukleáris robbantás előkészületeire utaló jeleket észleltek egy észak-koreai katonai támaszponton. A CNN most úgy értesült, hogy a műholdas felvételek szerint az aktivitás a telephelyen az elmúlt napokban is fokozódott.
A phenjani közlemény az Egyesült Államok ellenséges magatartásával magyarázta a kísérleti robbantás szükségességét. A dokumentum szerint az ország nem fogja elsőként bevetni a nukleáris fegyvert, annak kifejlesztését a Koreai-félsziget atommentes övezetté változtatása felé vezető lépésnek tekinti. Az észak-koreai logika szerint csak atomfegyverrel lehet rábírni az Egyesült Államokat a kétoldalú tárgyalásokra, illetve saját atomfegyverei kivonására.
Az Egyesült Államok eddig kizárta, hogy közvetlenül Észak-Koreával kezdjen megbeszéléseket. Ehelyett az orosz, kínai, japán és dél-koreai részvétellel megtartott hatoldalú tárgyalásokat részesítette előnyben. Ezek azonban megszakadtak, és Észak-Korea júliusban rakétakísérletekkel borzolta a kedélyeket. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője Condoleezza Rice utazása miatt Kairóban kiadott közleményben szögezte le, hogy a kísérleti robbantás elfogadhatatlan fenyegetést jelentene a békére és a stabilitásra. - Egy ilyen provokatív lépés tovább fokozná az észak-koreai rezsim elszigeteltségét - hangzik az amerikai közlemény.
Megfigyelők szerint Észak-Korea éppen az egyre fokozódó elszigetelődés és az amerikai pénzügyi nyomás miatt gyorsította fel atomprogramját. Phenjanban úgy vélik, hogy a nukleáris klub tagjaként jobb alkupozícióba kerülnének. A mostani közleményt a november elején esedékes amerikai törvényhozási választásokhoz időzítették, hogy ezzel is nyomást gyakoroljanak a Fehér Házra. A lépés éket próbál verni Dél-Korea és az Egyesült Államok közé: Szöul ellenzi a gazdasági szankciókat, és tárgyalásokat sürget, miközben Washington a kemény kéz híve. Észak-Korea keveset kockáztat, mert Amerika nincs abban a helyzetben, hogy hathatós választ adjon. Kína sem tud közvetíteni, mert Phenjan szerint a gazdasági érdekeit követő Peking túl szorosan együttműködik az amerikaiakkal.
Szakértők úgy tartják, hogy Észak-Koreának 2-6 atombombához elegendő dúsított urániuma van. A kísérleti atomrobbantás még nem jelenti, hogy az ország katonai értelemben is bevethető fegyverrel rendelkezne. Vagyis az továbbra is nyílt kérdés, hogy van-e az országnak atomfegyvere - mint azt korábban már Phenjanban bejelentették. Dél-koreai hírszerzési források rendre feltételezik, ha Északnak egyáltalán van atombombája, az úgynevezett hirosimai típusú lehet, vagyis méretében nagy, így rakétára nem szerelhető. A repülőgéppel célba juttatható bomba vagy különösen a rakétára szerelhető robbanófej gyártásához a szerkezetet miniatürizálni kell, ami újabb technológiai küszöböt jelent, amelynek átlépéséhez még évekre lehet szükség.
Az Észak-Korea nukleáris programja körüli feszültség legújabb fejezete 2002 óta íródik, amikor állítólag egy tárgyaláson bevallották egy amerikai delegátusnak, hogy van titkos nukleáris programjuk. Előtte az 1999-ben az amerikaiakkal kötött egyezmény határozta meg a fejleményeket. E szerint Phenjan beszüntette mind nukleáris, mind rakétakísérleteit, míg az amerikaiak vállalták két könnyűvizes erőmű megépítését. Az építési időben jelentős üzemanyag- és élelmiszersegélyeket kaptak. A 2002-es affér felborította az egyezséget. Az erőművek egyébként sem épültek, a segélyeket leállították. Észak-Korea feltörte jongbjoni erőművén a plombákat, újraindította a munkát, majd egy hosszú diplomáciai lépéskombináció végén felmondta az atomsorompó-szerződést. Közben Pekingben létrejött az említett hatoldalú tárgyalások intézménye, amely ez idáig meddőnek bizonyult.
Az észak-koreai nukleáris programok vélhető centruma a jongbjoni erőmű, Phenjantól száz kilométerre, amely egy öt megawattos reaktort és egy plutóniumfeldolgozót takar. A nemzetközi félelmeket az táplálja, hogy itt a 2003-as újraindítás óta négy-hat, más szakértők szerint hat-nyolc bombára való, megfelelő minőségű plutóniumot állíthattak elő. Ez a program egészül ki a rakétafejlesztéssel. Megfigyelők szerint a Taepodong-2 rakétájukkal képesek elérni az USA területét is. A nemzetközi elemzők többsége által favorizált "katasztrófaszcenárióval" szemben persze van egy másik is, amely szerint Phenjannak nincs atomfegyvere, s a legkorszerűbbnek mondható rakétákat sem képes hadrendbe állítani.
Politikailag mindenesetre feltűnő, hogy a leginkább veszélyeztetett országok, Dél-Korea és Japán rendre őrizkednek a radikális fellépés támogatásától. Szöul következetesen a tárgyalások és a gazdasági együttműködés pártján áll, bár az előző elnök, Kim De Dzsung által meghirdetett "napfénypolitika" előtt komoly nehézségek tornyosulnak. Japán pedig a hatoldalú tárgyalásokat is elsősorban arra igyekezett használni, hogy évtizedekkel ezelőtt elrabolt állampolgárait igyekezzen visszaszerezni. Az új japán miniszterelnök, Abe Sindzo most természetesen elfogadhatatlannak nevezte az esetleges nukleáris tesztet.
Kínában ezen a héten munkaszünet van a nemzeti ünnep alkalmából, így hivatalos reakció tegnap nem is hangzott el az ügyben. Shi Yinhong a pekingi Renmin Egyetemről a Reutersnek azt mondta, hogy Phenjanban az utóbbi hónapokban egyre inkább a keményvonalasok tartják kezükben az ellenőrzést, s politikájuk és szavaik egyre szélsőségesebbek. Az észak-koreai nyilatkozat azonban verbális, nem pedig valóságos akció, ezért nem gondolja, hogy Pekingnek valamiféle drámai akcióra kellene elszánnia magát.
