A szöveget ismerők 28 százaléka szerint a beszéd legfőbb üzenete az, hogy a kormánypártok mondassák le a miniszterelnököt/a miniszterelnök mondjon le, míg a második leggyakrabban említett mondanivaló volt az, hogy a jelenlegi helyzetet a parlamentnek kell megoldania, de ezt már csak 16 százalék nevezte meg.

Míg a szövegről hallomást szerzők 79 százaléka helyesen tudta azt, hogy a köztársasági elnök hatáskörébe a miniszterelnök leváltása nem tartozik bele, addig a kormánypártiak 7 százaléka, az ellenzéki szavazóknak pedig 23 százaléka gondolta úgy, hogy Sólyom László egy személyben dönthet Gyurcsány Ferenc sorsáról. A miniszterelnök parlamenti pártokon keresztül való elmozdítására való felszólítást a kérdezettek valamivel több mint fele tartotta elfogadhatónak egy köztársasági elnöktől. Ez a válasz azonban szavazói csoportok mentén erősen polarizált: a kormánypártiak háromnegyede elfogadhatatlannak, míg az ellenzékiek között ugyanennyi azoknak az aránya, akik elfogadhatónak vélik ezt.

Abban a tekintetben, hogy a beszéd milyen hatást fejt ki a választókra, illetve a politikai stabilitásra, valamennyivel többen mondják azt, hogy a beszéd a választók indulatait erősítette, mint ahányan úgy gondolják, hogy a beszéd nyomán a választók megnyugszanak (41 százalék, illetve 37 százalék). Eltérően ítéltek a kormánypárti és ellenzéki táborok: előbbinek közel 67 százaléka vélte úgy, hogy az indulatok ismételt felkorbácsolását idézi elő, az ellenzékiek fele (52 százalék) inkább higgadtságra intőnek érezte Sólyom László szavait.

A kérdezettek 41 százaléka szerint elsősorban az ellenzéknek származott haszna a beszéd elhangzásából, s mintegy 30 százalék azok aránya, akik a beszéd előkészítésében politikai pártok részvételét is elképzelhetőnek tartják.