Baj lesz a lovakkal, mert a lucerna évelő?
- Lótenyésztő vagyok, az agrár-környezetgazdálkodásba úgy kerültem, mint Pilátus a credóba - mondja Kovács Béla kunágotai tanár, aki hobbiból őshonos magyar lovakat tenyészt. A fajták fenntartása érdekében támogatást kap, ezt a támogatási formát azonban 2005-re beleolvasztották az agrár-környezetgazdálkodási programba. Kovács Béla erről úgy szerzett tudomást, hogy kérdőre vonták: miért nem vett részt az agrár-környezetgazdálkodási támogatást igénybe vevők számára kötelezően előírt szakmai tájékoztatón. Azért nem - közölte Kovács -, mert neki senki sem szólt, hogy ilyen fejtágítóra kell mennie, hogy megkapja az őshonos lovak tenyésztésére járó támogatást. Korábban e nélkül is megkapta.
- Több lótenyésztő társammal elmentünk Budapestre, a tájékoztatóra - meséli tovább a történetét Kovács Béla. - Nemcsak lótartó emberekkel, hanem szürkemarha-tenyésztőkkel, halastó-tulajdonosokkal is találkoztunk ott, akik hasonló cipőben járnak. Kiderült, hogy mivel belekerültünk az agrár-környezetgazdálkodásba, emiatt most már gazdálkodási naplót is kellett volna vezetnünk. No, de mit írjak a gazdálkodási naplóba? Föltehetőleg azt, hogyan termeltük meg a lovaknak a takarmányt. Én például a földterületemre nem kapok támogatást, mert nem is kértem annak idején. Jól jönne az a 100 euró hektáronként, de akkor nem tudtuk, hogy lehet pályázni, azóta meg nem volt új pályázat.
- Úgy termeli a takarmányt, ahogy az agrár-környezetgazdálkodás szabályai előírják? - kérdeztem Kovács Bélát.
- Úgy csinálom, ahogy a föld adottságai meg a lovak szükségletei megkívánják - hangzott a válasz. - A föld egyik felén lucernát, a másik felén zabot termelek. A lucerna évelő növény, négy-öt évig jól terem ugyanabban a földben. Az évelő növényekre nem vonatkozik a monokultúrás termelés pályázathoz kapcsolt tilalma. No, de a zabot, amelyet - ugyancsak az NVT szabályai szerint - nem volna szabad monokultúrásan termelni, kénytelen vagyok ugyanoda vetni, éppen azért, mert a lucerna évelő. Lehet, hogy emiatt engem most kizárnak a lótartási támogatásból?
Süli Ernő, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szaktanácsadója, aki Kunágotán és a környező falvakban segítséget nyújt a gazdálkodóknak, erre a kérdésre úgy reagált: ő sem érti, miért kérik a földterületre vonatkozó előírások betartását olyan gazdálkodóktól is, akik csak az állataik után igényeltek támogatást, megfelelő körülmények között tenyésztik jószágaikat, és nem térnek el a helyes mezőgazdasági gyakorlat szabályaitól.
Nagy Béla, a szomszédos Medgyesegyháza polgármestere azt mondja: mind a gazdálkodók, mind az állami intézmények oldaláról megvannak az okai a pályáztatásnál jelentkező problémáknak.
- A gazdák alig öt százaléka rendelkezik korszerű mezőgazdasági szakképzettséggel - mondja a polgármester. - Az átlagéletkoruk csaknem 58 év. Alig 30 százalékuk használ számítógépet, internetet. A zömmel hagyományosan termelő, alulképzett gazdák találkoznak az uniós logika és követelményrendszer nem eléggé bátor - hazai körülményekre való - lefordításával.
Nagy Béla szerint - noha tapasztalható javulás - túl bonyolultak, nehezen értelmezhetők a pályázati kiírások. A polgármester úgy véli, ennek az lehet az oka, hogy az uniós joganyagot olyanok fordították le magyarra, akik nem ismerik annak a területnek a viszonyait, amelyet szabályoznak a rendelkezések. Túl szigorúak a hivatalok az alaki, formai kellékek megítélésében is. Egy másik probléma, ami az uniós támogatások igénybevételét megnehezíti, a tőkehiány: sok agrártermelőnek az önerőt is hitelből kellene előteremtenie, ám még mindig gyakori, hogy egyes bankok hitelbírálati gyakorlata elriasztja az agrártermelőket.
- Miért van az, hogy a gazdák ugyan sok mindent nem tudnak, mégsem keresik igazán az információkat? - kérdeztem.
- Ez is egyfajta szűklátókörűség - válaszolta a polgármester. - Annyi a költség, hogy újabbat már nem akarnak vállalni. Készséggel elismerik, hogy a gázolajért, a műtrágyáért, a növényvédő szerért fizetni kell - de sajnálják a pénzt az információért, pedig az is ugyanolyan költségtényező, mint az üzemanyag, sőt, jobban megtérülne, ha élnének vele.
Igaz, ma ingyenesen is hozzá lehet jutni a szükséges információkhoz az MVH tanácsadóitól vagy a falugazdászoktól vagy más szervezetek szakértőitől.
Süli Ernő szerint a helyi körülményektől is függ, hogy mennyien és mekkora sikerrel pályáznak. Kunágotán, Medgyesegyházán, Dombiratoson összesen a 100-at nem éri el azok száma, akik nyertek például az agrár-környezetgazdálkodási pályázaton, míg egyedül Battonyán, ahol a helyi téeszutód részvénytársaság segített ebben az embereknek, 250-nél is többen nyerték el a támogatást.
Süli Ernő szerint nem elég az internetes tájékoztatás. Nemrég jelent meg egy pályázati kiírás például a birtoköszszevonás támogatásáról. Egészen addig nem volt jelentkező, ameddig ő fel nem hívta rá a figyelmet a medgyesegyházi kábeltévé műsorában. Ezután már jó néhányan érdeklődtek. A szaktanácsadó szerint - a gyakran rövid határidők mellett - az is oka lehet, hogy csak az utolsó napokban, mellékletek nélkül adják be az emberek a pályázatot, hogy viszonylag későn jut el hozzájuk az információ.
l Medgyesegyházán még ma is működik az egykori háztájihoz hasonló rendszer - csak meglehetősen nehéz összeegyeztetni az uniós előírásokkal. A földalapú támogatás igénylésekor alapesetben legfeljebb két szereplő van: a földtulajdonos és a földhasználó, aki a tulajdonostól bérli a földet. Medgyesegyházán a termelőszövetkezet utóda, a Haladás Plus Kft. 1200 hektár földet bérel magántulajdonosoktól. Ez a föld nagyüzemi módon művelhető táblákban van. A kft. tagjai e terület egy részén dinnyét termelnek. Ugyanúgy, mint a háztájis időben - egy nagy táblába ültetik a dinnyét, a gépi munkát elvégzi a nagyüzem, a kézi munkát pedig ki-ki a maga területén - családonként egy-két hektáron. A dinnyetermesztésre csak földalapú támogatás igényelhető - ám ez itt nem egyszerű. A földtulajdonosoktól a Haladás Plus Kft. bérli a földet - de nem ő használja, tehát a támogatást sem ő veszi igénybe, hanem minden parcellán az, aki a dinnyét megtermeli. Ráadásul a dinnyeföld évről évre vándorol - az 1200 hektáros nagyüzemi bérelt területen belül minden esztendőben más helyre ültetik az érzékeny növényt. Az egyes támogatási tételekre tehát minden évben megváltozik a földtulajdonos és a földhasználó személye - holott a támogatások feltétele a hosszú távú szerződés lenne. A támogatási rendszer viszonylagos rugalmasságát bizonyítja azonban, hogy - ha nem is
könnyen - Medgyesegyházán eddig sikerült összepárosítani az uniós támogatási rendszer és a termelőszövetkezeti háztáji előnyeit.
