A térségben tartózkodó amerikaikülügyminiszter, Condoleezza Rice a vérontás befejezésére szólítottafel a feleket. A külügyminiszter egyébként tegnap arról próbáltameggyőzni Washington arab szövetségeseit Kairóban (egyiptomi, jordániaiés az öbölországok tisztségviselőinek jelenlétében), hogy támogassákMahmud Abbaszt a Hamasz-kormánnyal szemben. Rice feltehetően értőfülekre talál, hiszen a felsorolt szunnita országok (főleg a libanoniháború után) örömmel veszik, ha csorbíthatják Irán és a szélsőségesekbefolyását. (A Hamasz bár szunnita szervezet, a síita Irántól kaptámogatást.) Az amerikai külpolitika érezhetően elfordult ademokratizálódástól - melynekeredménye a Hamasz-kormány lett -, és ismét a mérsékelt arab monarchiákés diktatúrák támogatását keresi. Rice Szaúd-Arábiában is tárgyalt, mapedig felkeresi Abbaszt és Ehud Olmert izraeli kormányfőt.

Az elmúlt két napban 12 palesztinhalt meg, és több mint százan sérültek meg a palesztin hatóságtörténetében példátlan belharcokban. - Ha a nemzeti ügyért vagy a hitért halt volna meg a fiam, el tudnám fogadni. De most olyan időket élünk, mint még soha -mondta egy férfi a BBC-nek, akinek 15 éves fiát a hét végi lövöldözéssorán érte találat. Az Al-Aksza Mártírok Brigádja a Hamasz damaszkuszivezetőjét, Haled Mesalt és SzaeedSzejam belügyminisztert tartja felelősnek. A Hamasz úgy válaszolt: nemkegyelmeznek, ha vezetőiket támadás éri.

A belharcok kirobbanásának előzménye,hogy a Hamasz-kormány (a nyugati segélyek megszűnése miatt) nem tudjakifizetni a főleg a Fatahhoz tartozó közalkalmazottak bérét immár májusóta. Az egy hónapja sztrájkoló 160 ezer dolgozó a palesztin társadalomtöbb mint negyedét tartja el. Abbasz hajlandó lenne együtt kormányoznia Hamasszal (így újra megnyitni a nyugati pénzforrásokat), ha aradikális szervezet elismeri Izraelt, melyre eddig nem volt hajlandó. AYnet izraeli hírportál által közzétett palesztin közvélemény-kutatásszerint azonban pont a Fatah vesztett népszerűségéből. Ha most lennéneka törvényhozási választások, a két mozgalom fej fej mellett végezne - áll a kutatásban.

Elemzőka jelen felállásban képtelennek tartják Abbaszt, hogy feloldja ahelyzetet. Kormányt nem alakíthat a Hamasz nélkül, és konfliktuskerülőstílusa miatt feltehetően nem is fog. Helyzete még a Fatahon belül ismeggyengült a januári törvényhozási választásokkor, mikor a mozgalomfele majdnem másik listán indult. Izraeltől nem várhat olyan lépéseket,melyek megerősítenék (pl. palesztin rabok elengedése), hiszen eddigképtelen volt "kiszabadítani" a Gázai övezet határában elrabolt izraeli katonát. Ám most első számú feladata a belharcot megállítani, különben elérhetetlen távolságba kerül az életképes palesztin állam.