A GVH az MTI-hez eljuttatott közleményében ismerteti: az OTP 2003. októberétől egyes piaci tájékoztatásaiban a fogyasztók megtévesztésére alkalmas módon közölte, hogy hitelkártya termékeit a fogyasztó "akár 45 napig kamatmentesen használhatja", "ilyen jellegű költéseit akár 45 napig finanszírozza a bank", "akár 45 napig kamatmentesen, egyébként csak havi 1,2 százalékos kamattal".

Az OTP Bank egyes hitelkártyáira vonatkozó kamattájékoztatása azért minősült jogellenesnek, mert nem tájékoztatta a fogyasztókat arról a lényeges körülményről, hogy a hitelkártyához kapcsolódó kamatmentesség csak bizonyos feltételek teljesülése esetén valósulhat meg. A kamatmentesség ugyanis attól függ, hogy a fogyasztó a rendelkezésére álló meghatározott határidőn belül megfizeti-e a hitelkeretét terhelő összes tartozását, azaz vásárlások, készpénz felvételek, kamatok, költségek és díjak együttes összegét. Ezek a kitételek a fogyasztók számára ugyanis azt a hamis látszatot keltik, hogy lehetőségük van maximum 45 napig kamat nélkül használni hitelkeretüket, s csak a határidő leteltétől kezdődően kell kamatot fizetniük a felvett hitel után.

Korba Szabolcs, az OTP Bank Nyrt. vezető jogtanácsosa az MTI érdeklődésére elmondta: mivel indokolatlannak tartják a hivatal döntését és alaptalannak a bírság összegét, ezért azt megtámadják a Fővárosi Bíróságon, miután megkapták a GVH írásos határozatát. Hozzátette: az OTP 2003-ban indította hitelkártya szolgáltatását, amikor már más bankok is kínálták a szolgáltatásokat szinte ugyanazokkal az üzleti feltételekkel és ügyféltájékoztatás mellett, s az azóta piacra lépett hitelintézetek gyakorlata is ezzel megegyező.  "Józan ésszel és az erre vonatkozó ügyféltájékoztatás, szerződés alapján senki sem gondolhatja komolyan a feltétel nélküli kamatmentes hitelnyújtást. A GVH értelmezésének életszerűtlenségét igazolja az is, hogy a hitelkártya bevezetése óta eltelt időben ilyen értelmezés miatt senki sem fordult panasszal az OTP-hez" - emelte ki a jogtanácsos.

Véleménye szerint megtévesztésről nem lehet szó, mert bár 2003-ban, a hitelkártya kibocsátásakor rövid ideig valóban volt egy reklám, ami téves információt tartalmazott, ám ezt még akkor a pénzintézet beszüntette. Azonban ezen rövid időtartam alatt is minden más ügyféltájékoztató anyag és a szerződések pontosan tájékoztatták a fogyasztókat.

Ennek ellenére a GVH szóbeli indoklásában úgy értékelte, mintha a három évvel korábbi reklám, még mindig változatlan formában, megtévesztő módon menne.

A vezető jogtanácsos azt is kifogásolta, hogy a GVH úgy állapította meg a 100 millió forintos bírságot, hogy semmilyen viszonyítási alapja nem volt, nem ismerte sem az OTP hitelkártyával kapcsolatos reklámköltségeit, illetve az abból származó hasznot.

(MTI)