Gyurcsány Ferencet leváltották a választók - kommentálta a helyhatósági választások eredményét vasárnap este Orbán Viktor. A Fidesz 52, az MSZP 35 százalékos listás eredményt ért el, és a pártelnök szerint akkor is ez lenne az arány, "ha parlamenti választás lett volna". De nem az volt, így a kormánykoalíció amúgy súlyos vereségének nincs jogi következménye. A választáson a több mint nyolcmillióból négymillió ember nem szavazott. Tavasszal a felnőtt lakosság 68 százaléka, tehát 1,2 millióval több ember voksolt. A jobboldalt a fővárosi és a megyei listákon támogató 1,6 millió választó lényegesen több mint a koalíció listáira szavazó 1,1 millió, de a megyei listára a megyei jogú városokban - tehát a koalíció urbánus bázisán - nem szavaznak. Igaz, e körben a nagyvárosok közül Budapest, Pécs, Szeged, Miskolc, Székesfehérvár, Szombathely megmaradt a koalíció pártján, ám a kisebb városokat is figyelembe véve (és persze Debrecent és Győrt) tizenhat-hétre győzött a jobboldal.

A kampányban a főszerep a gazdaságnak, az őszödi beszédnek, a tüntetéseknek és a zavargásoknak jutott. Néhány sikeres kormánypárti polgármester valószínűleg a nagypolitikai "népharagnak" esett áldozatul. Másfelől több elismert városvezetőnek bizalmat szavaztak, miközben a képviselő-testületben a másik oldalhoz tartozók lehetnek többen. Például Dunaújvárosban, Nyíregyházán, Székesfehérvárott és Szombathelyen okozhat így komoly gondokat a város irányítása.

A megyei lista pedig már színtiszta politika: korábban a tagokat delegálták, ám egy ideje - a megyei jogú városok kivételével - a polgárok közvetlenül voksolnak rá. Miután a közgyűlési mandátumokért főként a pártok versengenek, a választók is a politikai kötődésüknek megfelelően voksolnak. A választók döntésének e körben a gyakorlati jelentősége minimális, hiszen a megyei közgyűlések hatásköre csekély. Intézményfenntartó szerepet játszanak: az állami támogatásból és a központilag meghatározott adókból származó bevételeikből működtetnek például kórházakat, középiskolákat.