A nagy közvélemény-kutató cégek már hónapok óta regisztrálták a szocialisták jelentős gyengülését és a Fidesz erősödését, s gyakorlatilag mindnyájan eltalálták a főpolgármester-választás eredményét. A Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése, a tüntetések, illetve az utcai zavargások a jelek szerint nem voltak komolyabb hatással az eredményre.

A Tárki a Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése előtt, szeptember második hetében készített felmérést (ezerfős mintán). A biztos szavazó pártválasztók között a Fidesz-MSZP küzdelem 55-35 százalékon állt.

A Gallup már augusztusban is 34-23 százalékos Fidesz-előnyt mutatott ki országosan. Szeptember elején pedig hibahatáron belüli különbséget regisztráltak Demszky Gábor és Tarlós István főpolgármester-jelöltek között. Szeptember 14. és 21. között, 825 fős mintán végzett budapesti vizsgálatuk jobboldali győzelmet prognosztizált a budapesti pártlistás voksoláson. A biztos szavazó pártválasztók között 10 százalékpontos Fidesz-előnyt mértek: 45-35 százalékos arányban. A budapesti választókorú polgárok körében 38-30 arányban feltételezték Demszky győzelmét Tarlóssal szemben, viszont a tényleges eredményhez jobban közelít a 42-44 százalék: ilyen arányban tartottak szükségesnek/szükségtelennek a főpolgármester-váltást a megkérdezettek.

"A miniszterelnök májusi beszédének nyilvánosságra kerülése, a budapesti tüntetések és rendzavarások csak szerény mértékben befolyásolták a fővárosiak szavazási szándékát - jelezte szeptember 24-én, ezerfős mintán végzett felmérésének eredményében a Medián, 49-41 arányú Demszky-győzelmet jósolva. A megkérdezettek negyven százaléka egyébként a kormányoldalt tette felelőssé a fővárosban elszabadult indulatokért és csak feleennyien az ellenzéket. Majd közvetlenül a voksolások előtt, egy újabb - immár háromezer fős "merítéssel" készült - kutatásuk azt hozta ki: "Az elmúlt hetekben meglehetősen felkavart közvéleményt nem sikerült meggyőzni arról, hogy az önkormányzati választásoknak a konkrét helyhatósági tisztújításon túlmutató tétje van."

A Marketing Centrum szeptember elején, ezres mintán végzett felmérése azt jelezte, hogy "az önkormányzati választáson a fővárosban aligha fog revánsot venni a Fidesz a kormánypártokon". Fővárosi kutatásuk szerint "október
1-jén minden bizonnyal gyengébben fog szerepelni az MSZP és az SZDSZ, mint 2002-ben, a Fidesz pedig várhatóan erősödni fog egy kicsit".

A Szonda Ipsos augusztusi pártpreferencia-vizsgálata is regisztrálta az MSZP gyengülését, illetve azt, hogy a Fideszt erősítik az MSZP-től elfordulók többsége. (A két párt közötti, júliusi 48-40-es különbség augusztus közepére 52-36-ra nyílt a biztos pártválasztók körében).

A helyhatósági választások eredménye tehát, úgy tűnik, több hónapos trendbe illeszkedik. Kérdés persze, ha nem a beismerés, nem a tüntetések és nem is a zavargások, akkor vajon mi okozhatta a többség elfordulását a kormánypártoktól. A kérdésre a költségvetési megszorítások júliusi bejelentése után, ezerfős mintán végzett Gallup-felmérés adhat (nyilván részleges) választ: az emberek kétharmada nem erre számított a választási ígéretek alapján. Mivel ez az arány magasabb, mint az ellenzék önkormányzati fölényének aránya a koalícióval szemben, további kérdés, hogy végül is mekkora volt a büntetővoksok súlya a 2006-os önkormányzati választásokon.