Sipos Attila két éve képviseli Magyarországot és további négy régiós tagországot az ICAO 36 tagú tanácsában, mely a háromévente tartott közgyűlések között a nemzetközi légiközlekedési ipart világszerte meghatározó kérdésekről határoz. A szervezet legfontosabb célja, hogy a polgári repülés nemzetközi standardok alapján, biztonságosan és környezetbarát módon működjön.

Az alelnök lapunknak azt mondta, új pozíciója többek között arra teremt lehetőséget, hogy az eddiginél magasabb szinten képviselje régiónk érdekeit és hatékonyabban folytassa az európaiak által támogatott reformok megvalósítását a nemzetközi szervezeten belül. A legfontosabb számára azonban az, hogy a tanácsban a fejlett és fejlődő államok közötti nézetkülönbség ellenére konszenzus jöjjön létre; például a zajkorlátozások bevezetésével elvileg mindenki egyetért, ám mivel a fejlődő államok nem tudják finanszírozni az elavult, környezetkárosító repülőgépparkjaik modernizációját, ezért nem könnyű őket rávenni arra, hogy támogassák a környezetvédelmi normák szigorítását.

Az ICAO a nemzetközi polgári repülésre vonatkozó szabályok megfogalmazása mellett rendszeres ellenőrzéseket is végez; 2007 végéig mind a 189 tagország biztonsági és védelmi auditja elkészül. Magyarországot 2001-ben vizsgálták, majd 2003-ban visszatértek az ellenőrök, hogy a bekövetkezett változásokat regisztrálják. Az első alkalommal hazánk 41 százalékkal tért el az ICAO által meghatározott standardoktól (a nulla eredmény azt jelentené, hogy minden papírforma szerint történik, de ez nagyon ritka), második alkalommal 23 százalékra sikerült mérsékelni eltérést. Sipos Attila szerint ez utóbbi - a látszat ellenére - jó eredmény, egyrészt a 18 százalékpontos javulás miatt, másrészt a 32 százalékos világátlaggal összehasonlítva. Az ellenőrök szerint Magyarországon a repülési szakképzés, a jogi szabályozás megfelelő, a hatóságok a nemzetközi normáknak megfelelően működnek, azonban a saját hatáskörben, azaz Magyarországon feltárt hiányosságok utóellenőrzésével, és a feladatok végrehajtásával akadnak problémák.

Lapunk kérdésére, hogy a tapasztaltak miatt nem fenyeget-e az a veszély, hogy Magyarország esetleg feketelistára kerül, az ICAO alelnöke megnyugtató választ adott: a szervezet nem foglalkozik feketelisták készítésével, mivel ez ellenkezik az elveivel. Az ICAO a nyilvánosság erejében bízik, ezért 2008 márciusáig az interneten publikálják a 189 tagországban végzett auditok eredményeit (a magyar jelentés már megtalálható a szervezet internetes oldalán).

- Ideális esetben milyen szerepet vállalhatnak az egyes államok a polgári repülés fejlesztésében? - kérdeztük Sipos Attilát. Az alelnök szerint az állam szerepe egyre inkább a szabályozási, versenyjogi kérdésekre korlátozódik, a repülőterek, légitársaságok, sőt, esetenként a légi irányítás is magáncégek kezébe kerül. Ugyanakkor közvetlen beavatkozásra is van példa: az Egyesült Államok kormánya jelentős összeggel segítette az amerikai légitársaságokat a 2001. szeptember 11-ét követő iparági válság idején, hogy túléljék a recessziót. Dél-Koreában pedig több tízezer munkahelyet kíván teremteni a kormány, mivel számítások szerint egy "repülős" állás további kettőt-hármat generál a gazdaság más területein, elsősorban a turizmusban. A polgári repülésben érintett cégek jelenleg világszerte közvetve és közvetlenül összesen 29 millió munkavállalót foglalkoztatnak, ez a "maroknyi" ember állítja elő a Föld GDP-jének 8 százalékát. A kereskedelmi légitársaságok járataira több mint kétmilliárd jegyet váltottak tavaly.