Vízválasztó?

Mi tartjuk magunkat ahhoz, amit pénteken írtunk: nincs szó új korszakról, tegnap önkormányzati választások voltak Magyarországon, bár tény, az eredmények nem csupán az önkormányzatok által behatárolt területek munkáját tükrözték. Ám az a két hét, amit átéltünk, sokkolóan hatott, s rengeteg új kérdést felvetett, amelyet - ahogy mindent - mindkét tábor másként ítélt meg, ám a voksolás Magyarország térképét annyiban rajzolta át, amennyire azt a történések nélkül is várni lehetett - a népszerűtlen intézkedések népszerűtlenebbé tették a tavaszi győzteseket. A számok az eddigi közvélemény-kutatások adatait, azok trendjét erősítik meg, nem mást. Persze, vasárnap estétől mindkét oldal a maga szája íze szerinti értékeléseket tesz közzé, azonban ha csak a számokra figyelünk, s emlékszünk rá, hogy 2002-ben az "őszi karácsony" jegyében halmozott sikert sikerre a kormánykoalíció, most - a lakosság "veszteség-leltárának" számbavételekor - jelentős átrendeződés történt. A Fidesz erős maradt ott, ahol korábban: a kisebb településeken. Visszavett és bevett néhány nagyobb települést, mint például Szolnokot, Kecskemétet, Győrt, Veszprémet, Szekszárdot - a megyei jogú városok közül többnek ad első embert, mint a koalíció.

A szabad demokrata főpolgármester minden eddiginél szorosabb versenyben szerzett győzelme, az SZDSZ vártnál rosszabb szereplése - ez is intő jel. Mégis: nevetséges konklúzió, hogy az emberek Budapesten, annak néhány kerületében, vagy például Nyíregyházán nem látták át a kialakult morális válságot, míg például a főváros más kerületeiben, Győrben vagy Szekszárdon tisztában voltak azzal, hogy tegnap népszavaztak. Ugyanakkor az sem igaz, hogy van, ahol a választók többsége voksával áldását adta mindarra, ami az országban zajlik, s mivel ez nem a törpe kisebbség, a koalíció ott folytathatja, ahol abbahagyta.

Senki sem folytathatná ott, ahol abbahagyta. Az emberek a helyi ügyek megítélésén túl talán arra az egyre próbáltak itt tétova, ott komolyabb jelzést adni, hogy nem ők vannak a parlament előtt, nem ők vélik úgy, hogy egyik nap forradalom tör-zúz a Szabadság téren, a rá következőn pedig provokáció történt. De vigyázat: nem ők adtak fölhatalmazást arra sem, hogy amennyiben nem állítottak valamennyi kampánymondat mellé képzett közgazdászt, át legyenek verve, és különösebb előkészítés, magyarázat nélkül kerüljenek aprócska cseberből mély vederbe. Ismét bebizonyosodott: az emberek az orruknál azért tovább látnak.

Ezért sem volna jó újra csak a nagy szavak rabigájába esni, mert a nagy szavak a legtöbbször túlzók, pontatlanok. Magyarország polgárainak többsége azt szeretné, ha a problémákat a politikusok oldanák meg, mert ezért választják, fizetik őket. A "szóba nem állás" luxusa megengedhető a szomszéddal, de nem fizetett honatyaként. Egy politikus legnagyobb erénye a dialógusra való képesség. Döntésein, tettein kívül ez, s ennek eredményei, kitartása, illetve kompromisszumai kérhetők számon rajta.

Lehet, hogy a szűk, mi több zárt körben elmondott miniszterelnöki beszéd nyilvánosságra kerülése, s az ezt követő tüntetések gyengítették a demokráciába vetett bizalmat. A választások erősítették. Hogy mi történik az eredmények elemzését, Sólyom László beszédét és Orbán Viktor nyilatkozatát követően, nem tudni pontosan. A kijelentés ezért kérdéssé módosul: erősíthették-e a demokráciába vetett bizalmat?

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.