A választási kedv az utóbbi néhány hét belpolitikai botrányai, a sorozatos tüntetések és a fővárosban kitört zavargások hatására sem nőtt. A részvételi arány körülbelül egy százalékkal nagyobb volt ugyan, mint a 2002-es helyhatósági választáson, ám a szavazásra jogosult mintegy nyolcmillió polgárnak így is csupán 52 százaléka kereste föl a szavazóköröket. Igaz, ez azt is jelenti, hogy a szavazópolgárok csaknem fele a meglehetősen felfokozott hangulat ellenére sem kívánt véleményt nyilvánítani. Az egyes régiók között egyébként nincs markáns különbség: a Dél-Alföldön nem egészen ötven, míg a Nyugat-Dunántúlon a választásra jogosultak 54 százaléka adta le voksát. Az érdeklődés a fővárosban sem volt túl nagy: a részvétel nem érte el az 52 százalékot.

Tegnap 3200 településen polgármestert, valamint önkormányzati képviselőket választottak, Budapesten a polgárok dönthettek a fővárosi főpolgármesterről és a kerületi polgármesterekről, vidéken pedig - a megyei jogú városok kivételével - a megyei közgyűlési képviselő-testület összetételéről. Öszszességében több mint tízezer különféle szavazólap készült, és a választási szerveknek ugyanennyi különféle eredményt kell megállapítaniuk. Ezért tegnap este az Országos Választási Iroda csak a fővárosi és a kerületi polgármester-választásról, a budapesti és a megyei közgyűlési listákra leadott voksokról, valamint a tízezernél népesebb települések előzetes eredményeiről adott tájékoztatást.

A pártok támogatottságát azonban éppen ezek az adatok mutatják, hiszen például a fővárosi és a megyei listákon jellemzően politikai szervezetek indultak, s hasonló a helyzet a nagyvárosok esetében is: a polgármesterek, illetve a települési képviselők zöme általában párttámogatással szerez mandátumot. Az adatok pedig egyértelműen azt mutatják, hogy a Fidesz-KDNP elsöprő győzelmet aratott. Az ellenzék a fővárosi és a megyei listákra leadott voksok 52 százalékát kapta, míg a jelenlegi koalíció 37 százalékos támogatottságot élvezett, a többi pártnak és társadalmi szervezetnek pedig a voksok kevesebb mit tíz százalékával kell beérnie. Vagyis: a koalíciót 1,2 millió, az ellenzéket 1,7 millió választópolgár támogatta. A fővárosban a két oldal fej fej mellett végzett, míg a kistelepüléseken - az országosan tapasztalt 15 százalékkal szemben - 23 százalékos az ellenzéki fölény.

Az erőviszonyok egyébként 2002-ben is alaposan átrendeződtek, amikor - nem kis részben a száznapos program keretében végrehajtott jóléti intézkedések hatására - a koalíció csaknem hasonló arányban nyert. Akkor a tizenkilencből tizenhat megyei közgyűlésben az MSZP és az SZDSZ szerzett többséget, most viszont a koalíció egy híján mindenütt veszített: a nem végleges adatok szerint Hevesben patthelyzet alakult ki. A Fidesz és a KDNP rendkívül erőteljes győzelmét mutatja egyebek mellett az is, hogy néhány megyében - elsősorban a nyugati határ mentén, Győr, Vas és Zala megyében - a mandátumok kétharmada a jobboldalnak jutott. De az ellenzéki fölény a hagyományosan inkább balra szavazó régiókban is egyértelmű: például Borsodban tíz százalékkal többen szavaztak a jobboldali közös listára, míg Komárom-Esztergom és Nógrád megyében a különbség már 15 százalék. A kormányoldal Hevesben is legfeljebb a döntetlenben reménykedhet.

Hasonló a helyzet a nagyvárosokban is: a koalíciós polgármesterjelölt több olyan megyeszékhelyen elbukott, ahol eddig balliberális politikus ült a településvezetői székben. Az adatok még nem teljes feldolgozottsága mellett, lapzártánk idején az ellenzék áll nyerésre például Egerben, Győrött, Salgótarjánban, Szekszárdon, Szolnokon. A korábban fideszes, most MSZP-SZDSZ-támogatással indult kecskeméti jelölt ugyancsak vereséget szenvedett. A legfájdalmasabb veszteséget azonban az SZDSZ könyvelheti el: a Veszprém városát 1990 óta vezető Dióssy László veszített. Többek között Dunaújvárost, Miskolcot, Nyíregyházát, Pécset és Székesfehérvárt viszont a következő ciklusban is koalíciós polgármester irányítja.

Budapesten a jelenlegi ellenzék ugyancsak igen erősen szorongatja Demszky Gábor jelenlegi főpolgármestert. Lapzártánk idején Demszky 47, Tarlós István, a jobboldali pártok támogatását élvező független jelölt pedig ettől másfél százalékkal marad el. A fővárosi közgyűlésben a korábbi jelentős kormánypárti többség elolvadt, és a még nem végleges adatok szerint gyakorlatilag patthelyzet alakult ki: mindkét oldal 33 mandátummal rendelkezik (most kiesett a MIÉP). A kerületekben is jelentős fordulat történt: Budán - a XI. kerület kivételével - mindenütt az ellenzéké a polgármesteri poszt. Pesten a koalíció veszteségei mérsékeltebbek, mert csak az V. és a XVI. kerületben bukott el a polgármesterjelöltjük. Egyébként a 23 kerületből eddig mindössze négy olyan volt, ahol 2002-ben az ellenzék által támogatott polgármester tudott volna nyerni. (L. K.)