Sokkal jobbak a női főnökök, mint a férfiak - mondja Csabaszabadi egyetlen választóköre, az iskola felé édesapját kerekes székben toló Kovács Béla. A képviselő-testületbe kislistán pályázó, egykoron villanyszerelőként dolgozó, ma rokkantnyugdíjas férfi véleményét azzal indokolja: amikor férfi főnöke volt, az csak a napi munkavégzés utolsó perceiben szólt arról, hogy nincs szükség a munkájára, s másnap már nem kell dolgoznia. Egy másik munkahelyen viszont egy női felettes mondott föl neki, aki már egy hónappal korábban közölte vele, hogy mire számítson. Kovács Béla ebből azt a következtetést vonta le: bizonyára a nők a politikában is őszintébbek a férfiaknál.

- A falu olyan, mint én vagyok: én is csak akkor haladok, ha tolnak - veszi át a szót fiától id. Kovács Béla. - Olyan ember kell a községnek, aki képes tolni a szekerét. A faluban egyszerűen nincs polgármesterségre alkalmas férfiember - jelenti ki az idős férfi.

Az általam megszólított helybéliek szerint csendesen zajlott e mostani kampány. Nem volt ez mindig így: Csabaszabadiban két évvel ezelőtt személyeskedésektől sem mentes konfliktus robbant ki a közgyűlés tagjai között, amikor Szabó Vilmosné polgármester egy balesetet követő hosszú táppénz után visszaállt a munkába. A vita odáig fajult, hogy a képviselő-testület feloszlatta önmagát, majd időközi választásokat írtak ki, amelyen a falu lakossága megerősítette az addigi polgármestert a pozíciójában.

Úgy tapasztalom, hogy a községben most az az egyik legnagyobb kérdés, hogy a falu megőrizze-e önállóságát vagy inkább váljon Békéscsaba részévé. Sokan a polgármesterjelölteket is lakóhelyük szerint ítélik meg: az eddigi polgármesternek például többen felróják, hogy Békéscsabán él - igaz, állva maradt két kihívója közül is csak az egyik asszony lakik a községben.

- Az biztos, hogy a más településeken élő jelöltek egy-egy szavazat hátrányban vannak, hiszen ők itt nem adhatják le voksukat - világít rá somolyogva a választórendszer sajátosságából adódó összefüggésre Kristóf István, a szavazatszedő bizottság vezetője, aki szerint nem elsősorban a lakóhelyet mérlegelik az emberek akkor, amikor voksukat adják.

- Egy ekkora faluban nincs nagy szerepe a választási kampánynak. Ismerjük egymást - mondja Kristóf István.

A szavazatszedő bizottság tagjai felhívják a figyelmem arra: bár a falu élére jelölt asszonyok most magabiztosabbnak tűnnek, a húsz képviselő-aspiráns közül viszont tizennégy mégiscsak férfi. Ráadásul a választás lebonyolításának egyik nagyon fontos részét is az erősebbik nem képviselője vállalta magára: az asztalon lévő pogácsát az egykori szövetkezet nyugdíjas kovácsa sütötte.

Választék