1.000.000 új háztartásba VIM!
Az egyik a feladó neve és címe volt, a másik pedig annak jelzése, hogy pontosan hány liter Rákoshegyi Baktériumölőt küldjön részére utánvéttel a cég. Az előzékeny Aulitzky még azt is ráírta reménybeli ügyfelei nevében a megrendelőre, hogy "teljes tisztelettel".
A többség persze még azokban a régi szép harmincas években sem volt ilyen mértékig, már-már önfeláldozón készséges a vevőkkel. Klein Antal divatáruházában, a Király utca 49. alatt (a Csányi utca sarkán) inkább a blokkpapírt használták föl a cég hirdetéseinek és közérdekű közleményeinek közzétételére. Az áru megnevezésének és árának fenntartott rubrikák körül például a következők olvashatók: "Műselyem anyagokért a gyártók nem vállalnak felelősséget", "Szabás előtt kérem az anyagot átvizsgálni", "Áru átcserélése vagy bármilyen felszólamlás csakis ezen jegyzék ellenében, 3 napon belül eszközölhető", s végül a fenyegető nagybetűkkel nyomtatott kérdés, "Nem felejtett el még valamit vásárolni?".
A blokk túloldalán persze a későbbi visszatérés reményében szólította meg vásárlóit Klein Antal. Értesítette őket arról, hogy a "legnagyobb választék", a "legolcsóbb árak" mellett, a "válogatott, jó minőségű, tartós áruk" körében selyem, vászonáru és szövet, női és férfi fehérnemű, mosóáru, flanel és barchet, bársony, bélésáru, függöny, sőt női konfekció is várja őket a Teréz-templommal srévizavé.
Ennél egy kicsit egyszerűbb megoldást választott Huniaczek W. a Vilmos császár út 35-ben. A vésnök és ruggyantabélyegző-készítő mester német és magyar nyelven adta a kuncsaftok tudtára, hogy gyárt pecséteket, címereket és bélyegzőket, dombornyomatú préseivel pedig bármilyen tábla és metszet előállítására képes. Az aprólékosan cizellált reklámcédula túloldalán adtak bizonylatot a megrendelésről: esetünkben például azt igazolták, hogy 1930. október 14-én egy horganyból készült házszámtábla elkészítéséért 10 pengőt köszönettel felvettek.
Akadtak persze ennél kevésbé gondosan kidolgozott reklámhordozók is. A szatócsok számára rendszeresített számolócédulán példának okáért csak ennyi olvasható: "1.000.000 új háztartásba VIM!" A tenyérnyi papíron azonban a vérvörös felirat mellett is maradt annyi hely, hogy 1935. november 26-án följegyezzék, a vásárló elvitt egy kiló kenyeret (32 fillér), egy kiló lisztet (40 fillér), egy ív dörzsvásznat (20 fillér) és egy doboz cipőkrémet (48 fillér értékben.)
Eltelt aztán néhány év, és a reklám is más értelmet nyert. Itt van előttem egy tökéletes számolócédula, egyik oldalán az elriasztó jegyzék, 1946 májusi dátummal. A végösszeg 600 millió billpengő, az árulista mindössze egy pár zoknit, két darab zsebkendőt és három méter kartont tartalmaz. Aztán fordítunk, és ezt olvashatjuk: "Ma már máskép van, mert a 3 éves terv újjáépítette az országot , az 5 éves terv új országot épít".
Így már azért egészen más.
