A paksi kockázatokról kérdezték Brüsszelt az Európai Zöldek
Öt kérdést nyújtott be az Európai Bizottsághoz Rebecca Harms, az Európai Zöld Párt európai parlamenti képviselője, a környezetvédők energiaügyi szóvivője azzal kapcsolatban, hogy október elején megkezdik a paksi atomerőműnél három évvel ezelőtt történt baleset nyomainak eltakarítását, a megsérült fűtőelemek eltávolítását. A környezetvédők aggódnak, hogy a folyamat nem biztonságos, szerintük még katasztrófa is bekövetkezhet. A magyar illetékesek azonnal és határozottan cáfolták a feltételezéseket.
A Zöldek által kiadott közlemény emlékeztet arra, hogy három évvel ezelőtt a Csernobil óta legsúlyosabb európai atomerőmű-baleset történt Pakson: néhány használt fűtőelem összetört egy tisztítótartályban, amelynek alján így 3,6 tonnányi urániumgolyócska halmozódott fel.
Ugyancsak jelzik a zöldek a kommünikében, hogy a kérdések benyújtása egybeesett azzal a budapesti bírósági döntéssel, amely halasztást rendelt el a tisztítási folyamat és az ehhez kapcsolódó kockázatok dokumentációjának közzétételéről szóló perben. A Magyar Energiaklub emelt panaszt a Magyar Atomenergia Ügynökség ellen másfél évvel ezelőtt, azt kérve, hogy hozzák nyilvánosságra a helyreállítási folyamatra és annak lehetséges kockázataira vonatkozó dokumentációt.
"Komoly kérdések merülnek fel a precedens nélküli tisztítási munkálatok biztonságát illetően. A rendkívül radioaktív üzemanyagelemeket a baleset lehetőségének kizárásával kell eltávolítani, ellenkező esetben a korábbinál is nagyobb katasztrófa következhet be. Meglehet, hogy sokkal biztonságosabb lenne a radioaktív hulladékot otthagyni, ahol jelenleg van" - nyilatkozta Rebecca Harms, aki szerint semmiféle munkálatot nem kellene végezni mindaddig, amíg bizonyossá nem válik, hogy további veszély nem leselkedik a környék lakosságára.
A képviselő azt reméli, hogy levele nyomán az Európai Bizottság intézkedik "az európai lakosság egészségének megóvása érdekében".
Rebecca Harms kérdései a következők:
A Bizottságot tájékoztatták-e a tisztítási munkálatok kockázatairól? Lehet-e bármilyan hatása az esetleges fejleményeknek Magyarország határain túl is? Milyen intézkedéseket foganatosít Magyarország abban az esetben, ha komoly baleset történik? A Bizottságot informálták-e a tisztítási eljárásra vonatkozó döntés tudományos alapjairól? A Bizottságnak szándékában áll-e beavatkozni, amennyiben kiderül, hogy a tisztításnál biztonságosabb a felhasznált fűtőelemeket a tartályokban hagyni?
(A kérdések angolul:
- Does the Commission have information on the risk involved with the clean-up activities?
- Could it have any impact outside of Hungary?
- What type of measures will be taken by the Hungarian authorities – if any – in the case that a serious incident or accident occurs?
- Does the Commission have information on the scientific grounds on which the decision concerning the further clean-up proceedings has been taken?
- Does the commission plan to intervene if it turns out that the ‘zero option’ (leaving the 3.6 tonnes of fission material in the tank) would have been a better option in terms of nuclear safety?)
A magyar hatóság nem lát okot az aggodalomra
Magyar részről példás gyorsasággal megszületett a reagálás: az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) honlapján Rónaky József főigazgató válaszolt a Zöldek aggályaira. Mint fogalmaz, az eltávolítási műveletek körül az OAH semmilyen bizonytalanságot, vagy nem kellően feltárt veszélyforrást nem lát. Ellenkezőleg, a nukleáris biztonsági hatóság meggyőződött arról, hogy az eltávolítási lépések tervezői és majdani végrehajtói a tőlük elvárható és az elvégzendő tevékenységek veszélyessége által megkívánt gondossággal jártak el és minden belátható lehetőséget gondosan mérlegelve az eltávolítás végrehajtását úgy tervezték meg, hogy emberi számítás szerint kizárt bármilyen a környezetet károsító hatás fellépte - így természetesen "még nagyobb nukleáris katasztrófa" sem fenyeget.
Közvetlen veszélyforrást a sérült fűtőelemek jelenlegi állapota nem jelent, viszont radioaktív anyag hosszú idejű tárolása a nem arra a célra létrehozott aknában potenciális veszélyeket is hordoz, s az erőmű üzemeltetése szempontjából akadályozó tényező. Ezért a jelenlegi állapot fenntartása egyértelműen előnytelenebb, annak megszüntetésénél.
Az OAH tájékoztatása szerint a hazai zöld szervezetek rendszeresen (de nem megalapozottan) azt kifogásolták, hogy "a tartály mélyén ellenőrizetlenül heverő 3,5 tonna urán hatalmas veszélyforrás", aminek eltávolításával már eddig is sokat késlekedtek a hatóságok és az erőmű.
A hatóság számára a Paksi Atomerőmű egyértelműen igazolta, hogy az eltávolítási munkálatok nem növelik a lakosság veszélyeztetettségét. A Brüsszelben feltett kérdések közül a második és a harmadik megválaszolására tartja magát illetékesnek az OAH. Eszerint: a műveleteknek országhatáron túlnyúló hatása elképzelhetetlen. Súlyos baleset bekövetkezése teljesen kizárt. Súlyos üzemzavar bekövetkezése olyan kicsiny valószínűségű, hogy arra számítani és ellene intézkedésekkel készülni értelmetlen.
(forrás: euractiv.hu, Európai Zöldek, Zöld Demokraták Szövetsége)