A szöcskeegér és a génanalízis
A biológusok már egy tucat DNS-analízist elvégeztek, vérre menő vitákat folytattak, mert az ellentmondó eredmények miatt képtelenek eldönteni, hogy a Preble-féle kanadai szöcskeegér vajon jogosult-e védelemre és költséges fajvédelmi intézkedésekre.
Amennyiben igen, az az USA-ban azzal jár, hogy az egér egész élőhelyét védetté nyilvánítják. Jelen esetben ez meg is történt egy keskeny sávon Wyoming és Colorado határvidékén, valamint a Sziklás-hegység keleti peremén. Ha egy beruházó itt kíván építkezni, költséges felméréseket kell elvégeznie, hogy felderítse az összes lehetséges élőhelyet, és védelmi tervet is be kell nyújtania.
A Preble-féle szöcskeegér-alfaj (Zapus hudsonius preblei) 1998-ban került a veszélyeztetett fajok listájára, akkor nyilvánították védetté az élőhelyét is. 2005-ben viszont az amerikai Fish and Wildlife Service (FWS) genetikai vizsgálatokra hivatkozva kezdeményezte, hogy vegyék le a listáról.
Preble, az alfaj leírója és névadója az ötvenes években a látható határozóbélyegek - például az eltérő koponyaméret - alapján különítette el ezt a kanadai szöcskeegér alfajt, az azonban tény, hogy ez alapján nehéz egyértelműen meghatározni. Az FWS genetikai vizsgálatokat végeztetett, s e szerint Preble szöcskeegere azonos az eddig csupán közeli rokonának tartott és igen elterjedt Zapus hudsonius campestris nevű alfajjal. Ha ez igaz, akkor szabaddá válhat az út a beruházók előtt, s valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy sokan megkérdőjelezték az eredmény hitelességét. Az FWS haladéktalanul másik vizsgálatot rendelt egy immár független kutatótól, aki szintén megvizsgálta az egerek mitokondriális DNS-ét, majd homlokegyenest ellenkező következtetésre jutott.
Wyoming állam kormánya persze jobban örült a korábbi eredményeknek, ezért felkért egy harmadik szakembert, hogy vizsgálja meg az előző két kutató adatait. Ő is észlelte, hogy létezik különbség a két csoport között, de ez szerinte sem elegendő az alfaji kategóriához.
A probléma túlmutat néhány tudós vitáján a kanadai szöcskeegerek taxonómiájáról. Ma már lépten-nyomon alkalmazzák a DNS-analízist az ilyen jellegű környezetpolitikai döntéseknél, holott nincs semmiféle szabályrendszer, amely hitelesítené azt. Az Egyesült Államokban 42 esetből 33-nál genetikai vizsgálat előzte meg a döntést arról, hogy egy faj, alfaj, illetve populáció felkerüljön-e a szigorúan védendők listájára. Félő, hogy a többnyire elégtelen vizsgálatokon alapuló védelem miatt perek lavinája indul az Egyesült Államokban, és azokban az országokban, ahol a természetvédelmi szabályok betartása komoly költségeket ró a beruházókra.
