Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója tájékoztatása szerint a csomag, amelyet a hollandok visszaadnak, a fejedelmi Rákócziak, illetve egy másik Rákóczi-ág iratait tartalmazza. A "másik" Rákóczi: köznemesi család, és a főigazgató szerint jószerével ismeretlen. Egy leszármazott az 1930-as években a miniszterelnökség sajtóosztályát vezette. A Rákóczi család által összegyűjtött iratokat 1956-ban Rákóczi Imre külföldre menekítette.

A hollandok sem tudják pontosan, hogy az 56-os emigráns miként jutott az anyaghoz. Gecsényi Lajos annyit kiderített, hogy amikor 1974-ben Rákóczi Imre meghalt, felesége átadta az értékes iratokat a Holland Nemzeti Levéltárnak, s úgy rendelkezett, hogy addig maradjanak Hágában a dokumentumok, amíg Magyarországon kommunizmus van.

A legértékesebb dokumentum kétségkívül a Károly Róbert király által aláírt, 1322-ből származó oklevél, amely a Rákócziak törzshelyét írja le az egykori Zemplén megyében. Az adományozás tényét tehát egy nagy értékű középkori oklevél bizonyítja. Ezen kívül rengeteg családi levél is található az iratok között (Rákóczi László, II. Rákóczi György, Báthory Zsófia stb. írása.) A feldolgozásra egyelőre még nem gondolt a Magyar Országos Levéltár. A főigazgató emlékeztet, hogy két hasonló levéltári anyaguk is volt már. Az egyik Rákóczi-gyűjtemény 1956-ban, amikor a levéltár épületében nagy tűz tombolt, szinte teljes egészében elpusztult. A hazakerülő iratanyag nem kiegészít, hanem pótol.

2006 júniusában a Holland Nemzeti Levéltár igazgatója, Maarten W. van Boven jelezte, hogy visszaadnák Magyarországnak a csomagot. A holland fél azzal érvelt, hogy számukra nincs különösebb történeti értéke. Cserébe nem kérnek semmit. Önzetlen felajánlás: az ötvenedik évforduló alkalmából tett gesztusnak szánják. Teljesen hivatalosan kívánják lebonyolítani az akciót, időközben a holland nagykövetség is megerősítette ezt a szándékot.

Mindkét fél reménykedik, hogy még az évforduló előtt visszakerül Magyarországra a Rákóczi-anyag. A nagykövetség mindenképp le szeretné bonyolítani az akciót október 5. és 10. között. Mindössze annyit szeretnének, hogy Budapest "adja meg a módját". Kérésük az volna, hogy az átadásnál legyen jelen Hiller István kulturális és oktatási miniszter.

Magyarország a főigazgató szerint számos további, külföldön lévő gyűjteményt kaphatna vissza. Idén tavasszal például a Cseh Nemzeti Levéltár is úgy döntött, hogy egy 1945-ben hozzájuk került magyar családi levéltár anyagát átadja Magyarországnak. - Ez a normalitás jele - állapítja meg Gecsényi Lajos. Főleg, hogy ilyen "iratkérdésből" a Kárpát-medence térségében meglehetősen sok akad.