Előzmények/1.:

A rendszerváltás előtt már sokszor volt szó arról, hogy végre egységesíteni kellene Budapest utca- és házszámtáblarendszerét, mint anno..., amikor a Fővárosi Közmunkák Tanácsa a fénykorában már megtette egyszer.

(A konkrét javaslatot e sorok írója tette, s a határozati javaslatokat a felállított "ad hoc" bizottság terjesztette a közgyűlés, akkor még a Fővárosi Tanács elé.)

Hosszú előkészítés s pályázatlebonyolítás után a főváros elfogadta s rendeletével jogszabállyá emelte a határozatot még 1989-ben, s apró módosítással megerősítette 1990 elején.

Ez ésszerű volt, hiszen lehetett tudni, hogy nagy utcanév-változtatási dömping várható.

Az I. kerület megelőzte a rendeletalkotást, s bár tartalmilag azonos, de megjelenésében kissé eltérő táblarendszert vezetett be - akkor még.

Nem volt kötelező az elfogadott tartalmi és arculati követelménynek azonnal eleget tenni, de változtatás, táblacsere esetén már az új módit (illetve az abban meghatározott változatokat) kellett alkalmazni Budapest egész területén.

A rendelet azóta is hatályos.

Előzmények/2.:

A kerületek egyre erősebbek Budapesten. Néha azon viccelődnek az emberek, hogy egy utca páros és páratlan oldala között - mert két önálló települési jogokkal felruházott önkormányzat felségvizeiről van szó - előbb-utóbb sorompók, vámszabályok választják majd szét Budapest lakosságát.

Tény, hogy minden építési és bontási engedély kiadásának joga és lehetősége első fokon a kerületi hatóságok kezében van a főváros teljes területén. A másodfokú hatóság (esetleges fellebbezés esetén) a közigazgatási hivatal, amely nem esztétikai vagy építészeti, városrendezési, hanem csakis jogi szempontok szerint mérlegelhet.

Komolyabb elemzők a Fővárosi Közmunkák Tanácsának fontosságát emlegetik, újrafelállításának esélyeit taglalják. Gyakran szóba kerül Budapest "újraegyesítésének" időszerűsége is.

Előzmények/3.:

A VII. kerület önkormányzata lecseréltette a városrész utcatábláinak zömét. S bár a táblákon eddig is rajta kellett lennie - a rendelet szerint - a városrész elnevezésének, most még feldíszítették azt Erzsébetváros önálló, most, a XXI. században megalkotott és elfogadott címerével is.

A Fővárosi Közgyűlés várostervezési és városképvédelmi bizottsága június 7-én egyhangúlag úgy határozott, hogy felkéri a főpolgármestert, keresse meg levélben a kerületi vezetőket, s kérje őket az érvényes rendelet betartatására.

A bizottság kérésének Demszky Gábor eleget tett, s levele július 25-i keltezéssel elment Budapest 23 polgármesteréhez. "Kérésem végrehajtásának megkönnyítése érdekében csatoltan megküldöm a fent jelzett rendelet 2. számú mellékleté." - áll az irat végén.

Három polgármester írt válaszlevelet. Ezeket kiosztották a városházán a bizottság nyilvános ülésére, s a bizottság elnöke még fel is olvasott abból, melyet alább én is idézek.

Augusztus 7-én keltezte válaszát dr. Nagy Gábor Tamás, az I. kerület és Hoffmann Attila, a XVII. kerület polgármestere. Hoffmann egyetért a körlevélben foglaltakkal. Nagy Gábor Tamás pedig közli szándékát, hogy - a VII. kerülethez hasonlóan - ők is rámatricáznák a kerület címerét a városrész utcatábláira.

Az első válaszadó azonban dr. Derce Tamás volt, a IV. kerület (Újpest) polgármestere.

A levelet betűhíven idemásolom.

"Budapest Főváros Főpolgármestere

Dr. Demszky Gábor úr részére

Budapest

Tisztelt Főpolgármester Úr!

Tökéletesen megértem a Városképvédelmi Bizottság vágyát miszerint szeretné, ha egységes lenne Budapesten az utcanévtáblák. Ugyanakkor azokat a véleményeket is akceptálnom kell, akik azt mondják, hogy esztétikai kérdésekről, azaz arról mi szép és mi nem, vitatkozni nem szabad és nem lehet.

Én magam nem merném venni a bátorságot, hogy pl. a tehenekkel kapcsolatban (melyek mostanában kerültek felállításra) vagy az utcai plakát művészi értékéről bármilyen tekintetben is vitatkozzak.

Meghallgatom türelmesen, és elolvasom figyelmesen mindenkinek e tekintetben írt vagy kifejtett álláspontját, és úgy gondolom, hogy elég nagy fiúk vagyunk már ahhoz, hogy a szekrényből ki tudjuk választani azt a mackónadrágot, melyben lemegyünk a patak partjára és az általunk kiválasztott és nem felajánlott legszebb Piroskával kéz a kézben sétáljunk.

Újpest, 2006. augusztus 3.

Üdvözlettel:

Dr. Derce Tamás"

Hát így szól a válasz. Válasszatok! - mondhatná bárki, ha beleszólhatna.

Még senki nem kezdeményezett ott népszavazást arról, hogy kiváljanak-e Budapestből, vagy sem. Újpest egy önálló városrész, de város a városban. Újpest 1950 óta Budapest IV. kerülete, a főváros része. Ma is.

Ha ma élne Bárczy István főpolgármester, vagy Podmaniczky Frigyes, "Budapest vőlegénye", vajon hogyan értenének szót a kerületek nagy hatalmú vezetőivel? Van-e még esély Budapest újraegyesítésére?

A szerző rendező, operatőr