"A helyreállítási munkákra időkorlát nincs, elsőrendű szempont a biztonság" - hangsúlyozta a vezérigazgató.

Az atomerőmű 1-es és 2-es blokkjának reaktorterében megtartott sajtótájékoztatón ismertették az üzemzavar bekövetkezése óta történt eseményeket, a helyreállítás szervezési, felkészülési fázisait, a munkálatokhoz szükséges berendezéseket, szerszámokat, valamint animációs filmen a munkafolyamatot is megtekinthették az újságírók.

A vezérigazgató szerint a munkálatokban alapvető szerepet kap az a 24,7 tonnás, 14 méter magas munka- és emelőplatform, amelyet daruval a tisztítótartály fölé helyeznek egy védőperemre. Ennek furataiba kerülnek azok a tokok, amelybe a sérült kazettadarabokat emelik be azzal a speciálisan legyártott hetvenféle szerszámmal, amelyek képesek rögzítésre, befogásra, fúrásra, vágásra, szivattyúzásra és számos egyéb műveletre.

Ezt követően a kazettatörmelékeket már a tokokkal együtt átemelik a pihentető medencébe, ahol a továbbiakban biztonságosan tárolják. Kérdésre válaszolva közölte, annyi időt töltenek ott, mint a reaktorból kiszedett kiégett fűtőelemek szoktak.

Arra a kérdésre, hogy a négy tonnányi sérült uránpasztilla megbolygatása beindíthat-e láncreakciót a vezérigazgató közölte: mérésekkel, számításokkal tudják bizonyítani, hogy nem.

Az üzemzavar felszámolásának becsült költségeire Kovács az üzleti tervben meghatározott költséggel válaszolt, amely, mint mondta nem haladja meg az 1 milliárd forintot.

A kiemelést végző dolgozók sugárvédelmére vonatkozó újságírói kérdésre a vezérigazgató közölte: a munkaplatformot olyan árnyékolással látták el, hogy nem lesznek nagyobb sugárterhelésnek kitéve, mintha a reaktorcsarnokban dolgoznának.

Az üzemzavar 2003 áprilisában történt, amikor a paksi atomerőmű 2. blokkjának főjavítása közben az egyes aknában elhelyezett, a francia-német Framatome cég által gyártott tisztító tartályban végezték az elszennyeződött üzemanyag-kazetták tisztítását.

A tartályban konstrukciós hiba miatt nem volt megfelelő a hűtés, a felizzott kazetták darabokra hullottak. Az eseményt a Nemzetközi Nukleáris Eseményskálán 3-as fokozatúnak sorolták be.

A helyreállításra az orosz TVEL konzorcium kapott megbízást, a cég a paksi atomerőmű szakembereinek irányításával és az Országos Atomenergia Hivatal ellenőrzése mellett végzi a munkálatokat.

Az erőmű képviselői most is a közvélemény rendszeres, hiteles és folyamatos tájékoztatásáról beszélnek, de mindent megtesznek azért, hogy titokban maradjanak azon dokumentumok, amelyekből kiderülne, hogy mekkora kockázatokkal jár a kárelhárítás - hívta fel a figyelmet az Energia Klub. A zöldszervezet szerint nem tudható, hogy vajon mi jelent nagyobb kockázatot: a kiemelés, vagy a sérült fűtőelemek helyükön hagyása?

Az Energia Klub felhívta a figyelmet a másfél éve húzódó perre, amelyben civil szervezetek a kárelhárítás nyilvánosságát próbálják kikényszeríteni a Paksi Atomerőműből és az Országos Atomenergia Hiavatlból. A paksi atomerőmű képviselői üzleti titokra, szerzői jog védelmére és know-how-ra hivatkozva akadályozzák meg az ezzel kapcsolatos adatok megismerését.

A kárelhárítást október első hetében megkezdik, vagyis jóval azelőtt, hogy az említett per lezárulna.

Így a magyar társadalomnak esélye sincs arra, hogy a paksi atomerőmű vezetőinek megnyugtató szavain túl érdemi, független és részletes információt kapjon a kárelhárítás kockázatairól, még annak megkezdése előtt - állapítja meg az Energia Klub közleménye.

(forrás: MTI, NOL)