Paksi kárelhárítás
2003. április 10. - ezen a napon történt az az erőművi baleset, amelynek megoldását, felszámolásának idejét maguk a paksiak sem tudták. Előbb 8-12 hónapot mondtak, amihez újabb hónapok adódtak, végül már azt hajtogatták, hogy csak akkor kezdik el a 30 sérült fűtőelem - összesen 3,6 tonna sugárzó anyag - kiemelését, ha minden feltétel adott. Ennek most jött el az ideje.
A kiemelés lényege: a nagyobb fűtőelemdarabokat, illetve a tartórácsokat lefűrészelik, majd ezeket hermetikusan záródó tokokba teszik. Ezek a tokok az úgynevezett pihentetőmedencébe kerülnek. A tartály alján lévő port pedig egy speciális porszívóval összegyűjtik, és szintén a tokokba teszik. A víz alá nem megy senki, az előbb említett munkát manipulátorokkal végzik el az orosz szakemberek a magyar mérnökök irányítása, ellenőrzése mellett. Ha semmi sem jön közbe, akkor is hónapokba telik, mire kiemelik és becsomagolják a sérült elemeket. Ezt követően kerül sor magának a tartálynak a szétszedésére. A munka alatt - ahogy azt korábban ígérték - leállítják a kettes blokkot.
Az előbb üzemzavarnak, majd hamarosan súlyos üzemzavarnak átminősített paksi baleset a fűtőelemek rozsdásodására - tudományosabban magnetitlerakódásra - vezethető vissza. Ez a probléma 1996-ban jelentkezett először a kettes blokkon - 1998-ban le is kellett itt cserélni az üzemanyagot. Az erőmű vezetése akkor úgy vélte, hogy a probléma megoldódott, 2000-ben azonban a lerakódások ismét jelentkeztek. A rozsdás fűtőelemek megtisztítására az oxálsavas lemosást alkalmazták. A lemosótartályt - amellyel 2003 áprilisáig hatvan pihentetett és 120 reaktorból kivett kazettát rozsdátlanítottak - a Framatome ANP nevű cég készítette. Április 10-én hűtési rendellenesség miatt az utolsó harminc kazetta megsérült, a tartályból radioaktív nemesgáz és jód került ki. Utólag kiderült, hogy a tartály tervezési hibája miatt - ezt a hibát sem a tervezők, sem a magyar hatóságok nem vették észre - elkerülhetetlenül be kellett következnie az eseménynek.
A tervezési hiba lényege, hogy a hűtőfolyadék nagy része nem áramlott keresztül az egész tartályon, annak csak az alsó részén volt hatékony, a felső rész gyakorlatilag hűtés nélkül maradt. A kazetták felső részei egyre melegedtek, gyorsan elforralták a körülöttük lévő pangó vizet, egy idő után szárazra kerültek. Egyre több víz forrt el, egyre nagyobb rész került szárazra. A fedél megmozdításakor a gőz eltávozott, a beáramló hideg víz által okozott "hősokk" pedig szétroncsolta a kazettákat. Valamennyi kazetta szétroncsolódott.
2003 őszén írták alá az orosz TVEL Rt.-vel a szerződést az üzemzavar felszámolására. Az orosz fűtőanyag-szállító cég 4 millió 550 ezer dollárért - mintegy egymilliárd forintért - vállalta a sérült fűtőelemek biztonságos elhelyezését. Az oroszok nagyobb szakmai garanciájuk és a gyorsabb kárelhárítás miatt nyerték el a megbízást. A következő hetekben, hónapokban, s mint kiderült, években az engedélyeket szerezték be, elkészítették a kazetták kiemelésénél szükséges berendezéseket.
Az elmúlt időszakban Aszódi Attila személyében Paksnak volt miniszteri biztosa, a súlyos üzemzavar miatt néhány embert elmarasztaltak, az erőművet pedig a zöldek bíróság elé citálták közérdekű adatok elhallgatásának vádjával. Pakson számos nemzetközi vizsgálat zajlott, a Greenpeace is tüntetett az erőmű működési idejének tervezett meghosszabbítása ellen.
