Debreczeni József "Mélyrepülés" című elemzésében, amely a 168 ÓRA múlt héten megjelent számában olvasható, úgy fogalmaz Gyurcsány Ferenc dilemmájáról: "a politikában ha nincs rövid táv, akkor hosszú sincs. Hiába hirdetek mégoly szép, felelős és megalapozott, ámde népszerűtlen gazdaságpolitikát csúnya, felelőtlen és hazárd ellenfelemmel szemben, ha az istenadta nép ennek következtében nem nekem, hanem neki ad fölhatalmazást a kormányzásra. Akkor nemhogy használni nem tudok az országnak, de ártok neki, mert a felelőtlenségnek nyitok utat. Bonyolult, nehéz tudomány ez. Több annál: a politika művészete."

(Debreczeni József a cikkhez fűzött megjegyzésében tisztázta: a Mélyrepülés című írást pár nappal a balatonőszödi beszéd kiszivárogtatása előtt fejezte be. Az események fényében újraolvasva írását azonban úgy határozott, nem "igazít" rajta. Tartalmát tekintve ugyanis minden megállapítását érvényesnek ítélte /számos ponton még fokozottan is/. "A cikket tehát úgy kell olvasni, mint egy utóbb kialakult drámai helyzet mélyebb hátterének előzetes bemutatását" - tanácsolja Debreczeni József.)

"A Fideszre, a Kádár-kor örökségére, a rendszerváltozásra s az ország azóta befutott gazdasági és politikai pályaívére gondolva azt kell mondanunk: Gyurcsánynak 2004-re iszonyúan kevés mozgástere maradt, ám 2006-ban vert helyzetből mégis győzni tudott" - olvasható az elemzésben. - "Intellektusa, energiája, ösztöne, becsvágya , tehetsége és igazsága erősebb volt ellenfelénél. Bár recsegett-ropogott, mégse roppant össze alatta az államháztartás vékony jege s a hazai és a nemzetközi gazdasági körök bizalma. Jobban érezte azt is, mit hisz el a nép (s ha akarta, se követhette volna ellenfelét az ígérgetésben). Az idei volt a második választás, amelyen nem az nyert, aki többet ígért, hanem aki hitelesebbnek tűnt. Orbán a populista demagógiában ('90-ben az SZDSZ az antikommunizmusban) túlment egy határon: a szükségesnél és a lehetségesnél jobban lebecsülte 'a népet'. "

Debreczeni József néhány bekezdéssel alább megállapítja: "Gyurcsány Ferencet és kormányát ma ez fenyegeti a leginkább: hogy rásül a hazugság bélyege. (...) Nem számít, hogy valójában nem hazudott (ahogy Antall sem ígért könnyű álmot). Ha ellenfele azt hirdeti a kampányban, hogy nem lehet mást tenni, megszorítások lesznek, én se tehetek majd egyebet, s így veszít, akkor minden alapja megvolna rá, hogy azt mondja: Gyurcsány hazugsággal nyert. De erről szó sincs. Arról van szó, hogy Orbán akkorákat hazudott, hogy már nem hittek neki - Gyurcsány meg másról beszélt. Orbán osztogatást ígért, Gyurcsány építkezést. Mert megszorítással nem lehet kampányolni. Képtelenség - főleg nálunk. Gyurcsány - aki nyert - most már kénytelen igazat, es semmi mást, csakis az igazat mondani, Orbán viszont - aki vesztett - hazudhat tovább. Adó- és járulékcsökkentést, munkahelyet, olcsó gázt, villanyt, növekedést, gondoskodó államot: amit akar. Teszi is - hiszik is. Ha nyer, számára is eljött volna az igazság pillanata."

Debreczeni József szeptember közepén született írásában úgy értékelte a helyzetet, hogy Gyurcsány Ferencnek "lényegében most sincs más választása, mint amit tesz. Akkor el kellett sumákolnia, most ki kell kényszerítenie a változásokat."

Ha nem sikerül, "utána nálunk is jöhet az avítt jobboldali nemzeti radikalizmus és a felelőtlen baloldali szociális populizmus sötét kelet-európai katyvasza.
Fico, a Kaczynski ikrek, Haider és Lukasenko - egy személyben."

(forrás: 168 Óra)

A 2006 májusi balatonőszödi beszéd hangfelvétele itt tölthető le.