Üzen a jegybank
A forint árfolyama az elmúlt héten két százalékot gyengült: hétfőn még 270 forintot kellett csak adni egy euróért, péntek este már 276-ot. A BUX 6,56 százalékkal esett vissza, miközben a Fitch és a Moody's is leminősítést helyezett kilátásba. A hitelminősítők szerint ugyanis veszélybe került a konvergenciaprogram végrehajtása, és ez - miután ők tényleg kedvezően fogadták a stabilizációs terveket - szerintük indokolja, hogy vizsgálják az osztályzatunk lerontását.
A jegybank szakértői szinten korábban elismerően szólt a programról, ám legfelső vezetése élesen kritizálta azt, leginkább az adóemelések növekedésre gyakorolt negatív hatása, illetve a reformok nem kellő kifejtése miatt. Járai Zsigmond jegybankelnök ráadásul nem először keveredett vitába a kabinettel költségvetési ügyekben - ő maga többször bírálta a kabinetet, mert nem ismerteti meg a nem túl rózsás pénzügyi helyzetet a polgárokkal. Ha azonban a jegybank most emel nagyobbat, azzal egyértelműen azt üzeni: elfogadja a piacok álláspontját arról, hogy a konvergenciaprogram végrehajtása a jobb gazdasági helyzet garanciája, és ha ez veszélybe kerül, akkor lépni kell. Más kérdés: a félszázalékos emelés se volna kirívó - legutóbb, augusztusban is ilyen mértékben növelt az MNB, így hát az egyértelmű jelzéshez esetleg ez is kevés lehet (bár fél százaléknál nagyobb mértékű - 0,75, vagy akár egy százalékpontos - növelésre igazán nem számít senki).
A Monetáris Tanács mindenesetre eddig általában az elemzői várakozásoknak megfelelően emelte a kamatot: az augusztus végi 0,5 százalékpontos növelést júniusban 0,25, júliusban 0,5 százalékos előzte meg. Korábban, 2005. szeptembere és 2006. júniusa között 6 százalék volt.
Most azonban az elemzők is emelték kamatemelési várakozásaikat - leginkább a leminősítési fenyegetések, és nem feltétlenül a politikai események hatására. A Reuters által készített szeptemberi felmérésben mindenesetre a 14 megkérdezett elemző többsége 25 bázispontos emelésre számított. Az MTI-nek nyilatkozó londoni elemzők többsége viszont már fél százalékpontos emelést tartott valószínűnek. A Deutsche Bank londoni térségi elemzője, Gillian Edgeworth úgy fogalmazott: a magyarországi tüntetéssorozat a hétfői kamatdöntésben "nyilvánvalóan tényező lesz, de nem minden mást háttérbe szorító tényező". Jeff Gable, a Barclays Capital londoni befektetési csoport feltörekvő piaci stratégája azt mondta: a várt kamatemelés mértékét nem közvetlenül a zavargások ténye határozza meg, hanem az, hogy miattuk milyen mértékű piaci gyengülést vár a pénzügypolitikai testület. Dwyfor Evans, a Bank of America londoni befektetési részlegének európai feltörekvő piaci stratégiáért felelős alelnöke szerint az összecsapások még akár csökkenthetik is a fél százalékpontos kamatemelés esélyét, mert a jegybank esetleg el akarja kerülni a pánik látszatát. A JP Morgan véleménye az, hogy jóllehet a ház inkább hajlik a fél százalékpontos emelés jóslása felé, nem sokkal kisebb esélyűnek tartja azonban a negyed százalékpontos szigorítást is. A cég szerint az MNB monetáris testületének több tagja "galambbá vált" az elmúlt hetekben, olyan jelzéseket adva, hogy szeretné a pénzügypolitikai szigorítás ütemét lassítani. Mindazonáltal az, hogy az augusztusi fogyasztói inflációs adatban már megjelent a forintgyengülés átszűrődő hatása, és az, hogy a Fitch rontotta a magyar adósosztályzat kilátását, arra késztetheti a tanácsot, hogy "egy hónapot még várjon, mielőtt visszakapcsol", áll a JP Morgan londoni részlege által adott előrejelzésben. A Reuters elemzői konszenzusa szerint mindenesetre a monetáris szorítás 8-8,25 százalékos alapkamatnál éri majd el a csúcspontját, az év vége és a következő év közepe között.
