Al Caponétól a terrorelhárításig
Például azt, hogy az Egyesült Államokban a szövetségi szintű bűnüldözést voltaképpen az autó elterjedése tette szükségessé. Addig a 18 ezer különféle városi és megyei rendőrség maga üldözte az amerikai zsiványokat, nagyon kevés volt a "szövetségi" bűnügy. A három nagyhírű chicagói bandavezér, Baby Face Nelson, Al Capone és John Dillinger viszont már nyolchengeres autókkal száguldoztak államról államra - így lett az 1908-ban alapított, eredetileg kicsiny Nyomozó Irodából (Bureau of Investigations) 1935-ben FBI.
Az Irodának ma 12 ezer "különleges ügynöke", azaz felesketett nyomozója, valamint 16 ezer "civil" munkatársa van. A társadalmi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettes, John Miller szerint a harmincas évek óta folyamatosan követik a bűnözés változásait. Az ügyek jelentős részét ma számítógépes nyilvántartások adatainak egyeztetésével oldják meg. Az irodát a kínai Triádnál, a salvadori eredetű, de Los Angelesben kialakult és mára az egész Amerikát behálózó Mara Salvatrucha 13 bandánál, az olasz maffiánál, a japán jakuzánál, az albán, koreai és orosz bűnszövetkezeteknél is jobban foglalkoztatja a demokrácia rákfenéje, a korrupció. Ma is ez állna a prioritási lista élén - ha nem jött volna közbe a terrorizmus.
2001 szeptember 11-ét követően az FBI-nál a terrorizmus felderítésével és megelőzésével foglalkozó ügynökök számát megkétszerezték, az elemzőkét megnégyszerezték. Erre megy el az erőforrások hatvan százaléka - hogy pontosan mennyi, azt nem mondják meg, mint ahogy a titokvédelemre hivatkozva sok más kérdésre sem válaszolnak. Amikor egy részlegvezetőtől interjút kérnénk, előbb ijedten engedélyt kér a sajtórészleg munkatársától, majd széttárja a kezét: nem kapta meg. Pedig csak a budapesti "FBI-akadémiáról" akartuk kérdezni, amelyet korábban pont ő minősített a nemzetközi bűnüldözési együttműködés egyik látványos sikertörténetének. Hiába volt Miller úrnak egy nagyon jó mondata arról, hogy egyik legfontosabb szövetségesük a társadalmi támogatottság, márpedig ahhoz jól tájékozott média kell.
A sajtó szimpátiáját válaszok helyett inkább azzal próbálták elnyerni, hogy sokat beszéltek az emberi jogokat sértő bűncselekményekről. Például az emberkereskedelemről, illetve a szintén "hálás" témának minősülő pedofíliáról. Utóbbi terén tényleg hatékonyak, tavaly háromszáz elrabolt gyereket találtak meg és adtak vissza szüleiknek. A legjobb prezentációt persze a számítógépes bűnözés elleni részleg helyettes vezetője tartotta. Bár a módszerekről nem mondott sokat, James Finch érzékeltette: az FBI saját képzési rendszeréből kikerülő szakemberek kapósak a piacon. Munkájukat tizenötezer "cyber-önkéntes" segíti, akik lehallgatásmentes vonalakon jelzik, ha napi munkájuk során gyanús jelet találnak.
A leghálátlanabb feladat Jennifer Love-ra a terrorelhárítás helyettes vezetőjére maradt. Azon kívül, amit mindenki tud, hogy Oszama bin Laden vezeti a tíz legkeresettebb bűnöző listáját, alig mondhatott valami konkrétumot. Annyit azért elárult, hogy napi átlagban száz bejelentést kapnak, és mindegyiket komolyan veszik. A sikeres felderítéseket, a megakadályozott merényleteket azonban nem reklámozhatják - az ügyek a felhasznált módszerek miatt általában olyannyira titkosak, hogy még dicsekedni sem lehet velük. Amikor egy dán riporter ötödször is rákérdez valamire, Love széttárja a karját: - Előre kérnem kellett volna, hogy legyenek velem kíméletesek! A harcias szőke kollegina azonban az Amerikában a CIA módszerei miatt kirobbant vitára utalva parádés találatot visz be: - Nálunk sincsenek pontos szabályai a kihallgatásnak!
