Adókedvezmény e-ügyintézéshez
Most úgy tűnik, adókedvezmény is társul majd az elektronikus adóbevallásokhoz, legalábbis a vállalkozások és magánszemélyek egy része esetében. A Napi Gazdaság információi szerint ugyanis azok az adózók, akiknek (illetve képviselőjüknek, könyvelőjüknek) sem informatikai, sem szaktudásbeli kompetenciája nincs meg az elektronikus adóügyintézéshez, a könyvelői díj egy bizonyos százalékát majd leírhatnák adójukból. Ezt egy egyelőre nem ismert bevételi határ alatt tehetnék majd meg az érintettek, mondván nekik nem biztos, hogy futja könyvelőre, illetve olyan könyvelőre, aki a kellő informatikai és szakmai tudás birtokában van.
Ha a tervezetre valóban rábólint a pénzügyi tárca és a szakmai szervezetek is, avval elvetik a korábbi koncepciót, miszerint a többletmunkát vállaló könyvelők részesültek volna normatív támogatásban vagy adókedvezményben.
A leendő e-adózók közül - az újabb terv szerint - nyilván csak azt tudja majd támogatni az állam, aki fizet adót - az még nem tiszta, hogy milyet, vélhetőleg társasági nyereségadóról és/vagy személyi jövedelemadóról lehet szó. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy a kedvezményt csak a rászorulók veszik majd igénybe, ráadásul így az adminisztrációs teher is az adózói oldalon van - véli Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének szakértője. Megjegyzi: kérdéses, mennyire kell támogatni például egy alacsony árbevétellel rendelkező informatikust az e-adózásban.
S hogy többek között mire is kell odafigyelni majd a leendő e-adózóknak? Az elektronikus adóbevallás első háromhavi próbájának - mondhatni - huszadrangú következtetése az, hogy gépelési és helyesírási hibák márpedig vannak, pláne idegen vagy magyar nemesi nevek esetében. Ám ez mégis jelentősen megnehezítheti az adózók életét: a május-július hónapokban beérkezett 242 ezer bevallásnak ugyanis mintegy negyedét kellett visszaküldeni valamilyen okból, többnyire kisebb adatközlési pontatlanságok miatt. Sokszor az adózó természetes azonosítói (név, cím) nem egyeztek a hatósági nyilvántartásban szereplő adatokkal, vagy maga a könyvelő nem konzekvensen írja be ezeket (például egyszer "utcát", másszor "u."-t ír) - mondta Nagy József, az APEH főosztályvezetője.
Szitner Károly, a kormányzati ügyfélkaput üzemeltető Elektronikus Kormányzati Központ illetékese kérdésünkre kissé árnyalta a problémát: szerinte főként külföldi adózók esetében van eltérés a bevallásban közölt és a hatóságnál tárolt név és címadatok között. Az elektronikus ügyintézéshez szükséges okmányirodai regisztráció alkalmával ugyanis összevetik a megadott neveket és címeket a központi név- és címnyilvántartással, illetve a nem az Európai Gazdasági Térségből (EGT) származó vállalkozók esetében az idegenrendészeti nyilvántartással - az EGT-ből érkező vállalkozóknál pedig egyáltalán nincs kontroll adatbázis. Erre azonban az adóhatóságnak már nincs lehetősége adatvédelmi okokból, így könnyen előfordulhat, hogy ott az eredetitől eltérően szerepelnek például a kínai nevek, de könynyen elírhatja az ügyintéző a kettős vezetékneveket is.
Ezek a látszólag apró-cseprő hibák pedig meglehetősen nagy bosszúságot okozhatnak később, kijavítani őket ugyanis csak személyesen az okmányirodáknál lehet. Szitner szerint nincs más hátra, mint az odafigyelés, és a jövőben még bőven adódó hibák folyamatos korrigálása. Az aktuális bevallásban történő elírásoknak pedig az előző havi bevallásban szereplő adatoknak az átemelésével lehet elejét venni. Úgy tudjuk azonban, hogy más irányban is elindult a gondolkozás: felvetődött például, hogy minden adózó, aki beregisztrált az elektronikus felületre, adóazonosítója mellé külön ügyfél-azonosítót is kapjon, ami így elejét venné a természetes azonosítókkal kapcsolatos elírási problémáknak.
