Reagan szobrot kap ma a Városligetben
Az Egyesült Államok 40. elnöke - George Washington után - a második amerikai államfő, aki köztéri szobrot kap Magyarországon. A Reagan-szobor felállítását a fővárosi MDF-frakció javasolta, s azt támogatta Demszky Gábor is. A főpolgármester személyes indokokat is felhozott: 1983-ban Reagan elnök levele mentette meg, hogy a Kádár-rendszerrel szembeni ellenzéki tevékenységéért bebörtönözzék.
Zwack szintén személyes okokkal magyarázta, miért támogatta anyagilag is - információink szerint legalább 1,5 millió forinttal - a Reagan-szobrot. - Ha ő nincs, én biztos nem tudok hazatérni az 1980-as évek végén, s persze nincs rendszerváltás - tette hozzá. Majd felidézte első washingtoni nagyköveti feladatát 1990-ből: az októberben az Egyesült Államokba látogató Antall József miniszterelnök kérésének eleget téve idősebb George Bush elnök után Ronald Reagannel is találkozót kellett szerveznie. - A másfél órás Los Angeles-i beszélgetést Reagan végiganekdotázta, remek humora volt. Ahogy Gorbacsovról beszélt, megértettem: ha nincs Reagan, én sem ülnék ott a teremben nagykövetként - mondta Zwack. A neves üzletember szerint a filmszínészből lett republikánus politikus képes volt vendégeivel elhitetni: abban a kilencven percben a magyarok voltak számára a legfontosabbak.
A szobrot készítő Veres Gábor nem kívánt politikai értékelésbe bocsátkozni, de Reagant karakán, jó kiállású személyiségnek tartja. - A jelenlegi amerikai elnökről sokkal nehezebben tudnék szobrot készíteni - mondta a művész, hozzátéve: amikor pár napja a Városligetben felállította a bronzból készült műalkotást, a járókelők többsége csodálkozással vegyes értetlenkedéssel fogadta, hogy Budapest egyáltalán miért, s miért pont így tiszteleg a "negyvenedik" előtt.