Új divat alakulhat ki a fővárosi lakáspiacon: hamarosan elkészülnek az első úgynevezett loftlakások. Hogy mi is ez pontosan, azt a hollywoodi filmek kedvelőivel lehet talán legkönnyebben megértetni (az angol loft szó eredeti jelentése padlástér vagy emeleti rakodótér; magyar megfelelője az egyterű lakás). A filmvásznon ilyenben lakott például Nancy Travis Az elbaltázott nászéjszakában vagy Christopher Lambert a Hegylakó-sorozat egyes epizódjaiban.

Ha valaki nem kedveli a filmeket, marad a némileg szárazabb definíció: loftlakásnak azt a nagy alapterületű és belmagasságú, általában galériás, hatalmas ablakokkal ellátott, egy légterű lakást nevezik, amelyet korábbi gazdasági létesítmény felsőbb emeletein alakítottak ki. A hatvanas években készültek el az első ilyen lakások New Yorkban. Az egyterűek mára világszerte ismertté váltak - különösen az angolszász országokban népszerűek -, kezdetben főként művészek, később az alternatív életmód híveinek számító értelmiségiek és yuppie-k keresték.

A budapesti ingatlanfejlesztők nemrégiben kezdtek egyterű lakások kialakításával foglalkozni. Az úttörők között is az elsőnek mondható a német tulajdonban lévő Immo-Park Kft., amely a Soroksári úti volt Gizella malomban valósítana meg nagyszabású beruházást. A cég a csaknem másfél hektáros területen lévő hétemeletes malomban - melyet 2001-ben vettek meg a Skálától - egyterű irodákat és lakásokat alakítana ki. Tervezi továbbá egy új építésű háromszáz szobás szálloda és 140 - hagyományos - lakást magában foglaló lakótömb megvalósítását.

A kétezer négyzetméter alapterületű és 16 ezer négyzetméter hasznos összterületű, évek óta üresen álló malom alsóbb szintjein alakítják ki az irodákat. Egy-egy iroda alapterülete akár kétezer négyzetméter is lehet (vagyis az egész szint egyetlen helyiség lesz). A malom legfelső szintjére tervezett lakásokat megfelelő érdeklődés esetén kezdik építeni. Várhatóan tíz-tizenegy egyterű, átlagosan 180-200 négyzetméteres lakás lesz a malomban. Elisabeth Koch, az Immo-Park ügyvezető igazgatója elmondta: a beépítési koncepció már a vásárláskor kész volt.

Az 1800-as évek végén épült malomban - mely ipari műemlék - még megvan az eredeti faszerkezet. Az épület belső tere ideális loftlakások vagy irodák kialakításához: a belmagasság eléri a három és fél métert, a gerendás plafon és a fapadló pedig sajátos hangulatot kölcsönöz a helynek. Az Immo-Park - mely a teljes beruházás befejezését 2003 végére tervezi - az irodák bérlői között főként a kreatív szakmák képviselőire számít. Várakozásaik szerint alkotó- és gyártóstúdiók, szoftverfejlesztő cégek és úgynevezett call centerek - telefonos ügyfélszolgálatot lebonyolító társaságok - költöznek majd az irodákba.

Az egyterű lakásokat - mint azt Soóki-Tóth Gábor, egy ingatlanos tanácsadó cég igazgatója a lakás.hu című szaklapban elmondta - várhatóan két réteg keresi majd. Az egyik az a jól kereső kreatív üzletember, aki az átlagtól eltérő életmód végett költözne loftba, és akinek talán a munkahelye is ilyen egyterű irodában van. A másik csoportba a nagy térre igényt tartó, művészi hajlamú fiatalok tartoznak. Az Immo-Parknál úgy vélekednek, hogy lakásaikat az anyagilag függetlenné vált harmincasok keresik majd.

Nemcsak a német tulajdonú társaság készül azonban egyterű lakások létesítésére. A Budapesti Ingatlan Rt. már belekezdett volna ilyen beruházásba, ám a XIII. kerületben kiszemelt épületet nem sikerült megvásárolniuk. De nem tettek le elképzelésükről, mondta Hajnák Mihály vezérigazgató, hozzátéve: megkönnyítheti helyzetüket az illetéktörvény tervezett módosítása. A jogszabály megváltozása után ugyanis új lakásnak számít a korábban nem lakáscélból használt, átalakított ingatlan is. Az értékesítés viszont, számításaik szerint, gondot okozhat. Belföldieknek nem lehet lakást bérbe adni, a potenciális bérlőknek számító külföldiek száma csökken. Nem igazán jó megoldás az eladás sem, ilyenkor ugyanis több ezer négyzetméteres ipari területnek lesz sok "törpe" tulajdonosa.