De milyen ára lenne egy gátszakadásnak? - kérdeztük Hegyi Gyulától, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának szocialista képviselőjétől. És mi változott 2004-től 2006-ig? A román fél nagyon bízik benne, hogy "most már tényleg" beindul a kitermelés 2007-ben.

Mit tehet ilyen körülmények között Európa? Hegyi Gyula szerint az EP úgy tud fellépni a verespatakihoz hasonló ügyek esetében, hogy az összes uniós országra érvényes direktívákat léptet életbe. A legfontosabb a bányászati hulladék sorsára vonatkozik, a másik határozat pedig pontosan körülírja, hogy a felszín alatti vizeket miként kell óvni a vegyi katasztrófáktól. Csakhogy Románia (még) nem tagország, és bizonyos környezetvédelmi rendelkezéseket eleve csak 2008-tól vállal. Ilyen a bányahulladékra vonatkozó direktíva. Az idén tavasszal elfogadott, a bányászati hulladékról rendelkező EP-direktíva a 2000-es tiszai ciánszennyezés miatt született meg - emlékeztet Hegyi Gyula, majd megjegyzi, hogy az EP mindössze annyit tehet Romániával és Bulgáriával szemben, hogy már a csatlakozás előtt "kényszeríti" őket a különféle környezetvédelmi szabályozások betartására. A szocialista képviselő látta azt a román kormánygaranciát tartalmazó levelet, amelyben a bukaresti hatóságok vállalják, hogy magukra nézve kötelező érvényűnek tartják az uniós szabályozásokat. Immár csak az a kérdés, hogy pontosan mikortól. A beruházó Rosia Montana Gold Corporation képviselői azt állítják, a verespataki kitermelést úgy tervezik meg, hogy a legapróbb részletekbe menően betartják az EP direktíváit. - A logika azt sugallja azonban - folytatja Hegyi Gyula -, hogy ha évente 13 millió kiló cianid kerül felhasználásra, fizikailag képtelenség megakadályozni a felszín alatti vizek szennyeződését. Nem beszélve az újabb gátszakadás réméről.

Az EP környezetvédelmi bizottságának a képviselője lapunknak elmondta, hogy egyelőre a verespataki ügyben nem történt konzultáció az EU-tagállamok környezetvédelmi minisztériumaival, csak a parlamentben egyeztettek. Mindazonáltal bizakodik, hogy meg lehet akadályozni a verespataki bányatervet. A legjobb taktika az volna, hogy 2007. január elsején Romániát vegyék fel az EU-ba, mert akkor eleve meghiúsulna a verespataki beruházás - fejtegeti Hegyi Gyula. Ha majdan EU-tagként Románia mégis szembemenne az EP-direktívákkal, először a parlamentben kéne fellépni, utána pedig az Európai Bírósághoz lehetne fordulni. Magyarország mindent megtesz a verespataki kitermelés ellen, ami jogilag lehetséges, de a tiszai katasztrófa is jelzi, hogy csak nemzetközi nyomással lehet eredményeket elérni a környezetvédelem terén Romániával szemben.

Regionális ökológiai katasztrófává lehet az idilli táj