A Nemzeti Digitális Adattár azért jött létre, hogy legyen mit tanulmányozniuk az állami segítséggel felfejlesztett magyar számítógéppark használóinak. A keresőrendszer építői viszont mind kevesebb támogatással kénytelenek beérni.
A kereslet felől kell megközelíteni az internet terjedésének kérdését - állítja Csepeli György, a Gazdasági Minisztérium közpolitikai igazgatója. A szociálpszichológia tudósa még mint az Informatikai és Hírközlési Minisztérium államtitkára indította útjára a Nemzeti Digitális Adattárat az előző kormányzati ciklusban. - Akkoriban úgy akartuk a fejlett világgal szembeni lemaradásunkat csökkenteni, hogy rengeteg pénzzel segítettük a számítógépparkok fejlesztését. Én azonban azt mondtam, a gépek két év múlva elavulnak, költsük legalább az összeg tizedrészét arra, hogy érdemes legyen fölmenni a netre. Akkor akarnak majd az emberek a világhálóhoz csatlakozni, ha megtalálják rajta, amire szükségük van.
A Nemzeti Digitális Adattár állami pénzekből elindított program, amelyhez viszonylag könnyen lehet európai uniós finanszírozást is találni. - Az unió nemrégiben indította el hasonló projektjét - mondja Kitzinger Dávid ügyvezető igazgató. - Az Európai Digitális Könyvtár ugyanazokra az elvekre épül, és a műszaki megoldásaink is harmonizálnak vele. Meg is állapították, hogy az újonnan csatlakozott országok közül mi állunk a legjobban.
Az internet állandó használójának úgy tűnik, mintha a www.nda.hu címen elérhető oldal csak egy másfajta kereső volna: a Nemzeti Digitális Adattár nem virtuális könyvtár, hanem egy oldal, amelynek segítségével a böngésző eljuthat a csatlakozott adatbázisokon tárolt információkhoz. Akkor már inkább a megszokott oldalairól indul el, annál is inkább, mert például a Google magyar nyelvű oldallal is a rendelkezésére áll.
- Az egésznek éppen ez a lényege. Csak az úgynevezett metaadatokat tesszük közzé - magyarázza Kitzinger Dávid. - Olyanok vagyunk, mint egy katalógus, amely azután a kiválasztott szöveghez, képhez, hanghoz, filmhez vezérli az érdeklődőt. A nagy keresők a teljes világhálót pásztázzák, de buták, nem kulturális tartalmak legfontosabb jellemzői szerint szortírozzák az anyagot. Mi csak a magyar kultúra meghatározott szeletére tudjuk irányítani a látogatót, viszont megfelelő információkkal segítjük a kiválasztásban.
Nagyon lényeges, hogy nem szólnak bele, ki milyen tartalmakat kíván elérhetővé tenni. Bárki csatlakozhat, akinek anyagai között a kereső megfelelően tud válogatni, és rendelkezésre bocsátja azokat az alapadatokat, amelyek megkönnyítik a választást.
Most 47 úgynevezett adatgazda 61 adatbázisát lehet elérni, de bármikor csatlakozhatnak az újabb jelentkezők. A jelenlegiek között ott vannak olyan hatalmas intézmények, mint az Országos Széchényi Könyvtár, vagy az Országos Műszaki Könyvtár és Információs Központ, de olyan kicsik is, mint a pusztaszabolcsi barokk orgonát bemutató oldal.
Az olvasó azt gondolhatná, hogy ha valaminek nemzeti adattár a neve, akkor mindent megtalál rajta, ami az ország kultúrkincseinek körébe tartozik. - Ez nem a mi dolgunk - mondja az ügyvezető igazgató. - Mindent megteszünk azért, hogy minél nagyobb legyen a kereshető adatok köre. Még egyetlen jelentkezőt sem tanácsoltunk el, és remélem, erre nem is lesz szükség. Másrészt magunk is megpróbálunk rábírni a csatlakozásra olyan szervezeteket, amelyeknek adataiban szívesen keresnének a látogatóink.
- Én meg türelmet szeretnék kérni - mondja Csepeli György. - Nagyon gyorsan fejlődik a rendszer. Még alig indultunk el, és bár azt mondhatjuk, hogy már Zamárdinál vagyunk, de mindenki azt kéri számon rajtunk, miért nem futottunk már be a nagykanizsai állomásra.
Egy kézbe kerültek az állam internetes intézményei
Az NDA-programot a Gazdasági Minisztérium az Oktatási és Kulturális Minisztériummal közösen finanszírozza. Immár az intézmény részeként működik a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht., a Nemzeti Audiovizuális Archívum és a Digitális Irodalmi Akadémia.
Az NDA jelen formájában január 1-jén indult, az idén működtetésére a gazdasági tárca keretéből összesen 361 millió forintot fordítottak. (2003-2004-ben viszont csaknem
4 milliárd forintot költött az akkori informatikai tárca a digitalizálási pályázatokra.) A mostani keretből 50 milliót a televíziós archívumok digitalizálására kellett fordítaniuk: a 2004-es NAVA-törvény alapján a rádiók és televíziók műsorszámainak "köteles példányait" gyűjti az adattár, amely a Magyar Televízió archívumát és a Nemzeti Filmarchívumot is hivatott digitalizálni.
A kulturális tárca 150 milliója a Digitális Irodalmi Akadémiára ment el. Erre további 150 millió a Nemzeti Kulturális Alapból származik. (A DIA jelenleg 39 élő és 24 elhunyt író életművét tartalmazza digitális formában. A holtak örököseivel megegyeztek a jogdíjról, az élők a mindenkori minimálbér négyszeresét kapják, hogy műveiket mindenki olvashassa. A DIA alkotói minden évben egy új tagot választanak.)
Az NDA és a NAVA az idén két és fél-hároméves időszakra összesen 630 ezer euró (173 millió forint) pályázati pénzt nyert el az Európai
Uniótól. Várható, hogy a következő években is hasonló nagyságrendű pénzekhez jut hozzá ebből a forrásból. Tehát 2008-tól kezdve költségeinek egyharmadát tudja pályázati úton fedezni. A fokozatosan csökkenő állami forrásokat az alapfeladatok elvégzését nem veszélyeztető vállalkozási pénzekkel tervezik kiváltani. (K. K.)
A cikkhez Kitzinger Dávid az alábbi kiegészítéseket küldte szerkesztőségünknek:
1. A The European Library (TEL) az európai nemzeti könyvtárak kezdeményezése, ennek megfelelően a projekt kiterjesztését szolgáló TEL-ME-MOR program magyarországi felelőse az Országos Széchényi Könyvtár, a koordináció és a munka jelentős része a nemzeti könyvtárban folyik.
2. A TEL-program kapcsán folyamatos az együttműködés OSZK és az NDA között. A Neumann Kht. mint az elektronikus dokumentumok nemzeti szolgáltató központjaként kijelölt intézmény véleményt küldött az Európai Bizottság 2006. augusztus 24-én kiadott, a kulturális javak digitalizálására és online hozzáférhetőségére vonatkozó ajánlásának elkészítéséhez. Ez év tavaszán biztosítottuk a Nemzeti Digitális Adattár és a TEL keresője közötti átjárást az OSZK számára, melynek eredményeként az NDA adatbázisában szereplő mintegy 310 ezer rekord kereshetővé vált a TEL európai közös keresőjében. A Neumann Kht. az Unió Michael Plus programjának magyarországi megvalósításában vesz részt, mely egy európai szintű digitalizálási projektnyilvántartó rendszer felépítését kezdte meg 14 ország részvételével.
3. A Digitális Könyvtárban folyó munka támogatására az NKÖM a 2006. évre 150 millió forintot biztosított, ebből 20 millió forintot célzottan a Digitális Irodalmi Akadémia megújítására. A kulturális miniszter további 150 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Alap miniszteri keretének terhére a Digitális Irodalmi Akadémia-programot, amelyből mintegy 140 millió forint a programban részt vevő írók juttatást fedezi.
A NAVA elsõsorban uniós forrásokra számít
