A kőolaj világpiaci árának mostani csökkenése alapján januártól nem lenne szükség 8-10 százaléknál nagyobb gázáremelésre. Egyaránt így vélekedik Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. ügyvezetője és Gyenes Zoltán, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzője, aki 23 százalékos áremelési szükséglettel számolt 2007 és 2008 januárjára egyaránt. Az elemzők szerint egyes lakossági rétegeknél jelentősebb lehet a drágulás.

Jelenleg a kormány mintegy 150 milliárd forintot költ a gázárak támogatására, amit fokozatosan le kíván faragni. Az ország éves összes gázköltsége pedig jobbára a Gazprom által diktált árak szerint alakul: ez értesülésünk alapján október 1-jétől az eddigi ezer köbméterenkénti 280 dollárról 300 dollárra emelkedik. A szakértők úgy vélik, a mostani importár köbméterenként nagyjából 70 forintot jelent, amire a belföldi szállítás-tárolás és haszon mintegy 25 forintot rak rá. A lakossági ártámogatás pedig körülbelül 40 forint, vagyis az adófizetők fedezik a szállítási költségek egészét és a határon fizetett gázár kis részét.

Az MNB abból indult ki, hogy a kormány két év alatt teljesen világpiaci szintre emeli a lakossági gázárat. Így jött ki a kétszer 23 százalék (2007-re és 2008-ra) - fejtette ki Gyenes, aki szerint átlagosan mintegy 100 százalékos lakossági áremeléssel lehetne elérni a világpiaci szintet. Ebbe a támogatás nem tartozik bele, vagyis a kedvezményes árak ennél alacsonyabb mértékben emelkedhetnek. Gyenes hangsúlyozta: az olajár csökkenése még változtathat a jegybank prognózisán. A Gazprom-ár pedig - egyes forrásaink szerint - jövőre 300 dollár körül maradhat.

Hogy a lakossági árak ténylegesen miképp változnak, nagyrészt azon múlik, a kormányzat miképpen módosítja a gázár-kiegészítési kassza kifizetéseit. Mint azt Felsmann Balázstól, a gazdasági tárca szakállamtitkárától megtudtuk, előreláthatólag 14 milliárd forinttal lesz kénytelen kiegészíteni a költségvetés az idei, 150 milliárdos kassza kifizetéseit.

A gázkompenzációs kassza elvileg a Mol által rendszeresen, a hazai gázkitermelés arányában befizetett úgynevezett bányajáradékból (60-70 milliárd forint) állna. 2003 óta - amióta újra bevezették a gázárak általános támogatását - elvileg csupán ennyit lehetne e célra költeni. Eredetileg csupán 60 milliárdos volt a 2006-ra tervezett összeg is. Ám a Mollal történt megállapodás alapján több mint kétszeresére (150 milliárd forint) hizlalták a keretet.

A tervezés kulisszái mögé ugyanakkor nehéz bekukkantani. A kassza értelemszerűen a fogyasztás arányában ürül, az viszont alapvetően a téli hőmérséklet függvénye. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál viszont úgy tájékoztatták lapunkat, ilyen hosszú távú prognózist nem adnak. Mindazonáltal a kormány nem is kért tőlük ilyet. A gazdasági tárcának pedig hivatalosan nincs konkrét olajárbecslése sem.

A koalíció több éve meghirdette: problémásnak találja a mindenkit egységesen érintő gázártámogatás elvét. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök többször is kifejtette: részint kevés a pénz, részint igazságtalan az elosztás. Ennek érdekében szociális, azaz rászorultsági alapon kívánják megváltoztatni az elosztás módját. Ráadásul tavaly az is elhangzott: az unió is kifogásolja a jelenlegi, alanyi jogon támogató rendszert, illetve bátorítja a szociális alapú dotációt.

Az idén augusztusi, átlagosan 27 százalékos lakossági gázáremeléssel együtt meg is történt az első elmozdulás a szociális alapú szemlélet felé. A nagycsaládosok és a fogyatékkal élőket nevelők némileg tompább drágulással szembesülhettek. A számok tükrében ez mégis meglehetősen bátortalan első lépés: Felsmann szerint a 150 milliárdos kompenzációs kasszából mindöszsze 3 milliárd forint jut a rászorulók támogatására. A többit - 147 milliárdot - továbbra is alanyi jogon (szegényeknek és gazdagoknak egyaránt) osztanak szét.

A "bátortalanság" mellett elsősorban a szocialista körökben hangoztatott érvek szóltak: egyszerűen nem mentek bele abba, hogy a nem rászoruló, "módosabb" rétegeknél az áremelés elérje akár a 80 százalékot is. Egy ilyen lépés feltehetőleg valóban óriási felzúdulást okozna: a viszonylag alacsony árak miatt sokan komoly összegeket fektettek háztartási gázkészülékek vásárlásába. A rászorulók körének további bővítését is a pénzhiány akadályozta. A szegények közötti válogatás azonban többet árthatott, mint használt: számos önkormányzatnál verték ki a botrányt azok a nyugdíjasok, szociális segélyből élők, munkanélküliek és más rászorulók, akik most "hoppon maradtak". Ezt ráadásul komoly kommunikációs bakik is erősítettek.

Azt, hogy mi lesz a kassza jövője - vagyis mennyivel emelik ténylegesen a gáz árát -, egyelőre homály fedi. A miniszterelnök egy ízben bejelentette: a 150 milliárdos kasszából jövőre 100 milliárdos lesz, amiből 70 milliárd a Mol bányajáradék-befizetéséből, 30 milliárd pedig egyéb költségvetési pénzből adódik. A költségvetés tehát jövőre az idei 14 milliárd forint dupláját költi a lakossági feszültségek tompítása végett (az idén a Mol egyszeri befizetése révén nőhetett a kassza 60-ról 150 milliárdosra). Más forrásokból úgy értesültünk, hogy a kassza akár 130 vagy 156 milliárdos is lehet jövőre. Ez akár 80-90 milliárdos költségvetési ráfordítást jelentene, tekintve, hogy 2007-ben nem jöhet szóba további egyszeri befizetés a Mol részéről.

Tetézi a problémát, hogy - meg nem erősített információink szerint - a mostani gázárak sem fedezik egészen a honi gázcégek költségeit, de a kormány megígérte a későbbi kifizetéseket. A jövő évi gázkompenzációs alap tervezését nehezíti továbbá, hogy egyelőre nem tudni, kikkel és hogyan bővítenék 2007-ben a rászorultak körét.