Nehéz lenne megmondani, hogy tisztelői az eredményei vagy a sport iránti alázata, klubhűsége miatt tartották-e többre. Roland Garrost nyert 1958-ban
(a fiatalabbak kedvéért nyomatékosítjuk: Roland Garrost!), ugyanebben az esztendőben harmadik lett a wimbledoni bajnokságon, miközben a világranglista második helyéig kapaszkodott. Visszavonulása után sem szakadt el szeretett sportágától és egyesületétől, a Vasastól: az egyiket jobban féltette, mint a másikat. Számára a ragaszkodás maga volt az élet. Halálával nem csak a múltat, a jelent is siratjuk.

Körmöczy Zsuzsát a Magyar Tenisz Szövetség és a Vasas saját halottjának tekinti.