A Google régi könyvek millióit akarja hozzáférhetővé tenni a világhálón – adta hírül másfél éve a Metazin. A világ nagy könyvtárainak együttműködésével létrejött Google Book Search lehetővé teszi, hogy könyvek szövegében is keressünk.

A régi újságokkal azonban eddig nehezebb dolga volt a Google-nak és a többi keresőmotornak. Az újságok többnyire a New York Timeshoz hasonlóan kezelik az archívumukat. „A Times megköveteli az olvasótól – idézte a Metazin a híres tényfeltáró újságírót, Adam L. Penenberget –, hogy regisztrálja magát. A keresők ezért nem tudják automatikusan felvenni adatbázisukba a cikkeket. Még áthághatatlanabb akadály a fizetős archívum. Az egy hétnél régebbi anyagot archívum-fal mögé dugják, s közel öt dollárt kell kiköhögni minden cikkért.”

A Google új fejlesztése áttöri ezt a falat. A szeptember elején elindult Google Archive News Search segítségével az archívumok legmélyén is kereshetünk – számolt be a Guardian. A már régóta működő Google News eddig csak az egy hónapnál frissebb írásokat listázta. Az újságarchívum-keresőnek köszönhetően viszont akár a 18. századi újságcikkekhez is hozzáférhetünk. „Ezzel lehetővé válik, hogy kibontakozása közben ismerjük meg a történelmet” – idézi a Guardian a program készítőjét.

A kortárs újságcikkek segítségével bárki könnyen felgöngyölítheti például az 1966-os angliai focivébé, vagy a Kennedy-merénylet eseményeit, és olvashatók az 1956-os forradalomról készült tudósítások is. Néhány folyóirat, például a Time ingyen elérhetővé tette teljes archívumát. Vannak napilapok, többek közt a New York Times, amelyek csak a rövid bevezetőt adják ingyen, a teljes cikkért továbbra is fizetni kell.

A Google nem árulja el, hogy pontosan hány lap archívumát dolgozták fel. De az ingyenesen hozzáférhető régi cikkek mellett a vezető hírügynökségek, és a legnagyobb amerikai napilapok, a Wall Street Journal, a Washington Post és a New York Times fizetős archívumaiban található cikkek szerepelnek a találatok közt. Ez különösen nagy jelentőségű fejlesztés – hívja fel a figyelmet az International Herald Tribune –, mert ezeket korábban csak nehezen lehetett megtalálni az internetes keresőkkel.

Hála az előzetes megállapodásoknak, a Google-nak most nem kell tartania szerzői jogi perektől. De mi haszna lesz a cégnek az egészből? A Google azt reméli, hogy a forgalom növekedésével ezeken az oldalakon is elhelyezhet majd reklámokat, és így tovább növelheti részesedését az online hirdetési piacon.

Közvetlen bevételt nem vár az újság-archívum keresőtől. Nem kell attól tartanunk, hogy most majd a Google-nak is vámot kell fizetnünk a régi cikkek olvasásáért. Bár sokan szívesen megfizetnénk. Hiszen eddig a könyvtárak poros újságköteteit kellett bújnunk, vagy ósdi mikrofilm-leolvasókkal kellett rontanunk a szemünket, ha meg akartuk tudni, hogy mit írt az újság ötven évvel ezelőtt.