Ez a bizonyos, HAT-P-1b névre keresztelt exobolyó meglehetősen szokatlan képet mutat. Bár pályaelemei egyértelműen a "forró Jupiterek" csoportjába sorolják, az 1,36-szoros jupitersugárhoz alig több mint fél jupitertömeg tartozik, azaz sűrűsége csupán negyede a vízének. A bolygót felfedező kutatócsoport vezetője, Bakos Gáspár szerint könnyebb, mint egy óriási parafagömb. Bár a legelsőként talált fedési exobolygó, a HD 209458b is hasonlóan felfúvódott légkörű, a csillagászok mind ez idáig nem találtak magyarázatot ezekre a különleges fizikai tulajdonságokra.

A bolygót kimutató Magyar Automata Teleszkóphálózat (Hungarian Automated Telescopes Network, HATNet) Arizonában és a Hawaii-szigeteken lévő kisméretű, de igen nagy égterületet megörökítő egységei 2003 óta követik nyomon a fényesebb csillagok fényváltozásait - adott bővebb információkat a felfedezésről a hirek.csillagaszat.hu. A hálózatot alkotó hat teleszkóppal olyan kismértékű elhalványodásokat kerestek a kutatók, amelyek a központi csillag előtt átvonuló, úgynevezett fedési exobolygóra utalhatnak. A 2001 óta az Egyesült Államokban dolgozó Bakos Gáspár (Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ, Cambridge) vezette kutatócsoport első exobolygója, a HAT-P-1b egy mintegy 450 fényévre, a Lacerta (Gyík) csillagképben lévő kettőscsillag egyik tagja körül kering 4,46 napos periódussal, mintegy 0,055 Csillagászati Egység távolságban. (Egy Csillagászati Egység az átlagos Nap-Föld távolsággal egyenlő, azaz mintegy 150 millió kilométerrel).

A felfedezésben Kovács Géza (MTA Csillagászati Kutatóintézet) munkatársa is részt vett az általa kifejlesztett keresőszoftverekkel. A csillagász lapunknak elmondta: a szoftverrel nagyon "zajos" jeleket is tudnak analizálni. Mintegy százezer csillag fénygörbéjét elemezték, ezek között találták meg az exobolyó jelét. A felfedezés magyar és amerikai eredmény, mert Bakos Gáspár 2001-től Hubble-ösztöndíjjal tartózkodik kint - Ph.D.-ját 2004 őszén itthon szerezte -, illetve a távcsövek is amerikai pénzből épültek.

Az exobolygók családja napjainkban mintegy 200 tagot számlál, ám a fedési exobolygó osztály - amihez az új planéta is tartozik - csupán 12 égitestből áll. Ezen fajta kísérők tanulmányozása sokkal több információt árul el a rendszerről, meghatározható például a bolygó tömege, mérete, így a sűrűsége is.(Ö. Z.)