Az MSZP azt tekintené kudarcnak, ha Budapest és a jelenleg kormánypárti vezetésű városok többsége nem a kabinet fejlesztéspolitikája mellett szavazna. De erre semmilyen jel nem utal - mondta lapunknak Lendvai Ildikó. A frakcióvezető szerint a Fidesz elnöke folyamatosan emeli a választás tétjét, emiatt "utcai jelenetekre" kell felkészülni, és Orbán Viktort láthatóan nem zavarja a majdani végeredmény: mindenképpen radikális, szélsőséges pártot szeretne irányítani. Lendvai lát elégedetleneket, visszahúzódóakat, de nem érzékeli a "gyűlöletet" a kormány intézkedései iránt, inkább azt tapasztalja, hogy a Fideszen belüli harc élesedik. Ha ugyanis döntetlen körüli eredmény születik - és a Fidesz megint veszítene a fővárosban -, annyira meggyengülhet Orbán pozíciója, hogy csak "a füttyögők és kiabálók hátán tudja anyagi válsággal is küzdő pártja élén megőrizni a hatalmát". Az MSZP elnökségi tagja kijelentette: a párt kiáll Gyurcsány Ferenc és a reformok mellett, az ország pedig látni fogja, milyen minőségű az ellenzéki alternatíva.

A Fidesz a 2002-es önkormányzati választásokon megszerzett pozícióihoz képest határozza meg, hogy mit tekint sikernek, s mit kudarcnak. Varga Mihály, a Fidesz-kampány politikai felelőse lapunknak úgy nyilatkozott, hogy amikor elvállalta e tisztséget, akkor is ez volt a kiindulási pont. Négy évvel ezelőtt a Fidesz mindössze három megyei közgyűlésben (Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala) tudott többséget szerezni, s öt megyei jogú város - Debrecen, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Tatabánya és Zalaegerszeg - polgármesteri székét foglalhatta el, Budapesten pedig mindössze három kerületben (I., XII., XIV.) van fideszes vezető. Információink szerint Orbán Viktor a Fidesz-kongresszus zárt ülésén, de azóta sok más tanácskozáson is, azon a véleményen volt, hogy 2006 őszén a Fidesznek győznie kell, a szolnoki fideszes kampánynyitón pedig kijelentette, hogy október 1-je lesz a választások "igazi", harmadik fordulója.

Az SZDSZ arra készül, hogy az önkormányzatokban 2002-höz képest erősíteni fogja pozícióit. Jelenleg az országban 101 liberális polgármester dolgozik, most 140-en indulnak, közülük többen koalíciós jelöltként. Horn Gábor kampányfőnök büszke arra, hogy ma Magyarországon hárommillió ember él SZDSZ-es vezetésű településeken, és a minimális cél az, hogy ez a szám megmaradjon. A liberális párt kampányfőnöke abban sem biztos, hogy a megyei önkormányzatokban - mint azt a Fideszben remélik - átütő ellenzéki fölény lesz, a megyei jogú városok többségét pedig szerinte továbbra is az MSZP és az SZDSZ irányíthatja. Horn Gábor azzal számol, hogy a Fidesz jobban szerepel, mint 2002-ben, de ezt nem tartja különösebben nagy eredménynek, mert akkor szinte mindent elveszítettek. A megyei önkormányzatok pedig a jelentőségüket veszítik el, hiszen a fejlesztési támogatásokat a régiók kapják. Ami Budapestet illeti: Horn Gábor szerint Demszky Gábor lesz a győztes. "Minél többet látják, hallják a kihívót, ez annál egyértelműbben rajzolódik ki" - tette hozzá.

Az MDF sikernek könyveli el, ha az ország minden önkormányzati testületében lesz képviselője, Budapesten pedig egy legalább tízfős frakciója. Katona Kálmán, a fórum főpolgármester-jelöltje úgy nyilatkozott lapunknak, hogy "szomorú lenne", ha az MDF a megyei listákra nem kapna legalább 10 százalékot, s ha egyetlen városi polgármestere sem lenne. Saját maga számára a főpolgármesterségért folytatott versenyben a 15 százalékos eredmény elérését nevezte minimális célnak, a 30 százalékot pedig győzelemként értékelné.