Veszélyben a magyar géntilalom
Az agrártárca 2005-ben hirdetett tilalmat a MON810 jelű, a kukoricamollyal szemben génsebészeti úton ellenállóvá tett kukoricafajta hazai termesztésére és felhasználására. A rendelkezés olyan kutatásokon alapult, amelyek szerint a génkezelt kukorica kockázatot jelent a hazai élővilágra. Mivel az adott fajta szerepel az európai fajtalistán, a korlátozás csak átmeneti. Az Európai Bizottság (EB) azon az állásponton van, hogy a tudományos bizonyítékok nem eléggé meggyőzőek, és a tilalmat fel kell oldani, a kérdés eldöntése azonban annak a szabályozó bizottságának szavazatain múlik, amelyben a tagállamok szakhatóságai és szakminisztériumai (Magyarországról az agrár-, illetve a környezetvédelmi) képviseltetik magukat.
Brüsszeli információk szerint nem feltétlenül várható gyors döntés: ha nincs minősített többség, az ügy a miniszterek tanácsához kerül, s ha ott sincs határozat (márpedig többnyire ez történik), a kérdés visszakerül a bizottsághoz, amely ebben a körben általában az európai élelmiszer-biztonsági hatóság (EFSA) véleményét fogadja el. (Az EFSA azonban eddig már kétszer is elutasította a magyar érvelést ebben az ügyben).
Mint Rodics Katalintól, a zöldtárca illetékesétől megtudtuk, a magyar álláspont az utóbbi időben "keményedett". Eszerint: amíg folyik az adott kukoricafajta magyarországi környezeti hatásainak vizsgálata, nincs ok a tilalom gyors felfüggesztésére. Amikor a MON810-et Európában engedélyezték, Magyarország még nem volt EU-tag, így az akkori hatásvizsgálatok a magyarországi termesztés esetleges kockázatait nem érintették.
Fridrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének szakértője úgy véli: a magyar mezőgazdaságnak elemi érdeke a génkezelt fajták távoltartása. Európában a fogyasztók túlnyomó többsége elutasítja a génkezelt élelmiszereket. Mivel a magyar agrárium alapvetően az európai piacra termel, számunkra egyértelmű versenyelőny a magyar termékek génkezelés-mentessége, és egyelőre nincs olyan ok, ami miatt ezt érdemes lenne feladni - fogalmazott.
Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány szakértője (a géntechnológiai kísérleteket véleményező bizottság korábbi civil tagja) szerint egyre több kutatási eredmény bizonyítja, hogy a szóban forgó fajta kárt tehet a Kárpát-medence élővilágában, és az Európai Bizottság saját elveivel menne szembe, ha ezt nem venné figyelembe.
Az utóbbi időben az európai élelmiszerpiacon többször is felbukkantak engedély nélkül a kontinensre került génkezelt termények. Deák Ferenc, az FVM élelmiszer-biztonsági osztályvezetőjének tájékoztatása szerint a tárca állat-egészségügyi és élelmiszer-ellenőrző állomásai ilyenkor célzott vizsgálatokkal igyekeznek kiszűrni az illegális termékeket. Ugyanakkor az év eleje óta rendszeres szúrópróba-vizsgálatok is zajlanak, ezekből a tervek szerint az FVM 360-at, az ÁNTSZ mintegy 150-et végez el az év folyamán. A Európában most szeptemberben lefoglalt 15 ezer tonnányi termékben génkezelt amerikai rizst - a Bayer Corp Science által kifejlesztett LL RICE 601 jelűt - mutattak ki, Magyarországon a veszélyes rizsre még nem bukkantak rá. A héten hatósági egyeztetést is tartottak a GMO-ellenőrzés szigorítására.
Úgy tudjuk, a szója- és kukoricaféleségek ellenőrzése során már többször találtak olyan árukat, amelyekben a génkezelt tartalom meghaladta a határértéket, de a kötelező jelölés hiányzott róluk. Ilyenkor a vétkes importőrt 300 ezer és egymillió forint közötti (ismétlődés esetén egy- és 20 millió forint közötti) géntechnológiai bírsággal sújtják. Mózes Szabina, a saját vizsgálatokat is végeztető Greenpeace szóvivője ugyanakkor lapunknak azt hangsúlyozta: az egész európai ellenőrzési gyakorlat kidolgozatlan és esetleges, a szigor pedig a tényleges kockázathoz képest túl enyhe, ezért a zöldek egy új, egységes uniós kontrollrendszer kialakítását kezdeményezik.
