Hát, fontos dolog is a konvergenciaprogram, nem véletlen, hogy benyújtása után sokan - az ívhegesztőtől a tanárig - úgy drukkolnak a program brüsszeli sikerének, mint B-közép a Fradinak az NB II-es nyitányon. Valóban nagyon sok múlik rajta, a siker esetén elnyerhető fejlesztési pénzek például kétségkívül segíthetnek berobbantani a gazdaság motorját, legalábbis egy-két hengerét.

Szóval híve volnék én is a konvergenciának, csak talán kissé máshová tenném a hangsúlyokat, mint szokás. Mert nagy dolog leszkanderozni az inflációt, elbánni a folyó fizetési mérleg hiányával és persze a legnagyobb, a kedvencem: teljesíteni a maastrichti kritériumokat, csak nem hiszem, hogy ettől automatikusan civilizált országgá lennénk. Valahogy nem tűnik evidensnek, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy a GDP-arányos államadósságot lenyomjuk a mágikus vonal alá, az úri közönség nem ront neki pajszerral és festékszóróval az új villamosoknak a próbaút legelső estéjén. Szóval, ha már, akkor én legszívesebben az angol hagyománytisztelet, a francia patriotizmus, a német kultúraszeretet, a svéd szociális modell felé konvergálnék, s főként ama civilizációs szint felé, amely összességében az említett országokat jellemzi. Annak, hogy ezt elérjük, nyilván jótékony hatású összetevője, ha rendbe szedjük a gazdasági mutatókat, de nem nélkülözhetetlen előfeltétele.

Késsel-villával bánni meg lehet próbálni akkor is, ha (sok-sok) hitelből van az eszcájg.

Ebből a szempontból igen érdekes, hogy egy ország miféle képet sugároz magáról a külföld számára, amikor előre megfontolt szándékkal, jó értelemben vett nyereségvágyból igyekszik propagálni erényeit. Vagyis, amikor hivatásos országimázsolók hirdetések formájában próbálnak kedvet csinálni a mi hazánkhoz a turistáknak.

Úgy tűnik, "profi" píárosaink ennek a műfajnak elég avantgárd variációját választották, mert a BBC maradi szerkesztői például betegre röhögték magukat azon a "dugós" (nem pezsgősdugós) reklámon, ami a Balaton népszerűsítésére szolgál. Nem akarnám részletezni a filmetűdöt, legyen elég annyi, hogy a mi életünk eszenciáját, mintegy a magyar lét végső értelmét abban összegzi, hogy itt remekül lehet félredugni. Házasságot törni. Az illetékesek közlése szerint a 20 és 25 év közötti fiatalokat akarták ezzel a filmmel hazánkba csábítani. Talán nem ártott volna a statisztikákból tájékozódni, mekkora is ebben a korcsoportban a házasok aránya. Én amúgy nagyon pártolom, hogy a felelős tényezők végre szakítani kívánnak a csikós-gulyás-paprika klisével és rátérnek a posztmodern imázsteremtés útjára. Lesznek persze a korszerű píárhoz mit sem konyító vaskalapos illetők, akik berzenkedni fognak az ellen, hogy a mi országunk a bónusz coitusszal legyen azonosítva. Szerintem azonban inkább az a gond, hogy Arubán valószínűleg még jobb lehet félredugni. Magyarországon legfeljebb olcsóbb. Ez viszont nem derül ki a hirdetésből.

Amúgy a turisztikai propaganda legfőbb reszortosainak igencsak meglódult a fantáziájuk, mert útjára bocsátottak egy másik formabontó hirdetést is, mely azzal csalogatja ide a külföldieket, hogy a rómaiak, a törökök meg a szovjetek is tovább maradtak nálunk, mint tervezték. Ezt javasolják a turistáknak is. Ez megint a radikálisan újszerű PR-vonal, igaz - bár erről a derék kreatívoknak valószínűleg fogalmuk sincs - némi marxi beütéssel. Mert ugye itten az ország egykori hódítóit megidézve kampányol maga mellett, ami tökéletesen illeszkedik ahhoz a szentenciához, hogy "az emberiség nevetve búcsúzik a múltjától".

A miénktől legalábbis, ha már ilyen jól kiröhögtetjük magunkat.

Mint említettem, a BBC szerkesztői baromi jókat nevettek a formabontó reklámon. Igaz, ezekkel az angolokkal csínján kell bánni, hiába is emlegeti őket mindenki szakmai etalonként. Mert hát emlékezzünk, miket is hordtak össze évekkel ezelőtt az Apokalipszis négy lovasa című, hazánkról forgatott riportfilmjükben. Még hogy Magyarország lenne a bűnözés és a korrupció melegágya?!

Nem csoda, ha ezeknek a BBC-seknek, akik ugye kinevetnek bennünket, meg rossz hírünket keltik, csak megmutattuk, hogy mi a magyar virtus. A BBC nálunk forgatta ugyanis a Robin Hood című televíziós sorozat epizódjait a fóti telepen. S valakik megfújták az elkészült tekercseket, meg akarván mutatni, hogy Sobri Jóska is van olyan vagány, mint Robin Hood. De miután elkapták őket, kiderült, még ezt is milyen pitiáner módon csinálták. Ügyetlen zsarolási kísérlet, bokor alá pakolt cucc... ugyan. Robin Hood legalább a szegényeknek adta a lopott holmit.

Tartok tőle, ezentúl megpróbálhatjuk akár gruppenszex révén is népszerűsíteni magunkat, a BBC munkatársai akkor is pontosan tudni fogják, merre is konvergál a mi országunk. És hírt adnak róla a világnak.

A szerző szerkesztő, kritikus