Bács-Kiskunban ötvenöt embert vádolnak roma kárpótlási ügy miatt
A vádirat szerint az 55 ember közreműködött abban, hogy segítségükkel idős személyek nagyobb összegű kárpótláshoz jutottak valótlan tartalmú okiratokkal - mondta a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyészhelyettese. A vádlottak a kárpótlásként kapott összeg egy részét visszakérték - tette hozzá Szabó Ferenc. Az ügyészség szerint, a benyújtott igénylésekhez csatolt okiratok közül több valótlan adatokat tartalmazott, így az Osztrák Megbékélési Alapnak jelentős kárt okoztak.
A vádlottak között van az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke, a kiskőrösi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti főelőadója is. A rendőr őrnagyot a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztették beosztásából. Az ügyészség a kalocsai, a keceli, a kiskunhalasi, a miskei, a jánoshalmi, a dusnoki és a soltvadkerti cigány kisebbségi önkormányzat elnökét és több tisztségviselőjét is vádolja a Bács-Kiskun Megyei Bírságon, várhatóan még ebben az évben megkezdődő büntetőügyben.
Kecskeméten 2005. február 22-én jelentette be a rendőrség, hogy Bács-Kiskun megyében a vizsgált időszakig több tucat gyanúsítottja van az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott kárpótlással történt visszaélések miatt indított bűnügynek. Az akkori adatok szerint 320 esetben több mint 300 millió forint érkezett Ausztriából a megyébe.
A 2004. szeptembere óta tartó nyomozás csalás bűntette és más cselekmények megalapozott gyanúja miatt folyt, mert a rendelkezésre álló adatok szerint valótlan tartalommal ellátott okiratok felhasználásával a gyanúsítottak tévedésbe ejtették és ezzel kárt okoztak az Osztrák Megbékélési Alapnak.
A vonatkozó osztrák törvény szerint kárpótlást kérhettek azok az emberek, akiket a II. világháború idején a mai Ausztria területére hurcoltak kényszermunkára. Kárpótlást az az érintett kérhetett, aki 2000. február 16-án életben volt, vagy a munkatáborban született. Örökös is igényelhetett, ha 2000. február 15-én - a kárpótlást biztosító osztrák törvény hatálybalépésekor -, vagy azt követően hunyt el. A kényszermunka tényét illetve a kárpótlásra jogosultságot okirattal kellett igazolni, de a nyomozás során megállapították, hogy több esetben valótlanságokat tartalmaztak az igénylések.
Az igénylőlapokra beírt adatok elemzése alapján az osztrák hatóságok 2500 vagy 7600 euróban határozták meg a kárpótlás mértékét, tehát egyes személyek közel kétmillió forinthoz is juthattak. Levéltári és egyéb adatok alapján a II. világháborúban megközelítőleg 40 ezer embert hurcoltak el a mai Ausztria területére kényszermunkára. Az elhurcoltak 80 százaléka zsidó származású volt, tehát a becslések szerint Magyarország területéről elhurcolt, egyéb népcsoporthoz tartozók száma nyolcezer körüli lehetett.
Az összesített adatok szerint, a fennmaradó nyolcezer fővel szemben már többszöröse azoknak a kárpótlást kérőknek a száma, akik más, különböző meghurcolt népcsoporthoz tartozónak vallva magukat benyújtották igénylésüket. (MTI)