Kutatócsoportokat állítottak rá a témára, és javaslatokat fogalmaztak meg a Déli-sark különleges élővilágának megmentése érdekében. A környezetvédők egy része persze elégedetlen, hisz a javaslatok nem kötelezőek senki számára. A legkülönfélébb lárvákkal, magvakkal, mikrobákkal teli, máshonnan hozott ballasztvíznek a déli földrész közelében való tengerbe öntése például csak a hajósok jóindulatán múlik, ők azonban ritkán rendelkeznek azzal a globális szemlélettel és felelősségtudattal, amely arra késztetné őket, hogy ne tegyék ezt.

Az ember eddig már több mint kétszáz idegen fajt hurcolt be az Antarktiszra, némelyiket katasztrofális következményekkel. A patkányok és a macskák egész tengerimadár-kolóniákat irtottak ki, az üregi nyulak és az elképesztő módon bevitt rénszarvasok pedig több helyen teljesen elpusztították az őshonos növényzetet, így a helyi ökoszisztémában visszafordíthatatlan változás indult meg. A globális felmelegedéssel ráadásul a sarkvidék egyre sérülékenyebbé válik, az idegen fajok egyre könnyebben megtelepszenek.

További súlyosbító körülmény, hogy 2002-höz képest, mára megduplázódott az antarktiszi útra befizető turisták száma. Négy évvel ezelőtt 15 300-an voltak, a 2005-2006-os szezonban már majdnem 31 000-en jártak a kontinensen, s a jóslatok szerint egy évtizeden belül 100 000-re emelkedhet a jeges nyaralásra vágyók száma. Ilyen tömeggel számolva minden elővigyázatosság mellett is elkerülhetetlen az apró élőlények és mikroorganizmusok behurcolása az Antarktiszra.