Kulturális offenzíva és kivárás
A kormányzás első száz napja után a kulturális területen történtek egyfajta mérlegét vonta meg az oktatási és kulturális tárca vezetője. Hiller István bizakodónak mutatkozott, de nem hallgatta el, hogy voltak és vannak szorongásai. A fontossági sorrendben elsőként említette a Pécset érintő Európa kulturális fővárosa programot, amelynél ősz közepére szeretné lezártnak tudni a személyi és szervezeti kérdéseket. Véleménye szerint 35-40 milliárdos háttérberuházásra lesz szükség a méltó kulturális eseménysorozat lebonyolításához. Az első egymilliárdos megállapodás aláírását a közeljövőre ígérte.
A miniszter beszámolt a Közkincs-program elmúlt kétévi eredményéről: a helyi kulturális intézmények fejlesztésében 3,5 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, ennek több mint a fele hátrányos helyzetű településeken. Ez a támogatás 20 éven keresztül évi 200 milliós hitelprogrammal és közművelődési rendezvények, szolgáltatások külön támogatásával tovább folytatódik.
A közeljövőben induló offenzívát jelentett be az ország kulturális külkapcsolataiban. Hat új kulturális attasé áll munkába a külügyi tárca fennhatósága alatt, ezenkívül Hiller "utazó kulturális nagykövetek" kiküldését is tervezi. A kapcsolatépítés helyszínéül a Távol-Keletet, elsősorban Kínát; az Arab-öböl térségét és a spanyol nyelvterületet, Európa mellett Dél-Amerikát jelölte meg, ahol "pozíciókat kell elfoglalnunk". A meglevő üres álláshelyre és pénzre építő vállalkozás tavasszal indul, kétéves "tesztidőszakkal".
Kérdésünkre, hogy a kulturális életnek az üzleti szférából pótlólagos finanszírozási forrásokat előteremteni hivatott angol Arts & Business-modell honosítása ügyében mi történt, csupán a helyzet "képlékeny" voltát említette. Szeretné, ha 3-4 év múlva legalább egymilliárdos kiegészítő támogatás érkezne így, kezdetnek örülne 150-200 milliónak is, ám egyelőre az is megoldatlan, hogy az államigazgatás befogadni tudjon olyan pénzeket, amelyeket nem az állami költségvetéstől kap. A háttéregyeztetések alapján az év végére ígért előrelépést.
Kevés eredmény mutatkozik a kormány által elrendelt úgynevezett intézményi reform dolgában is. A miniszter megjegyezte, kísérletet tettek a végrehajtásra, de több ponton kérniük kell a kormánytól a rendelet módosítását. Megjegyezte, nagyon gyorsan megszerveződtek az intézményi szférában a változtatást ellenző erők, példaként a közgyűjteményeket említette. (A közelmúltban a Parlament kulturális bizotsága egységesen tiltakozott a kormányintézkedés ellen.)
Stabil partner hiányában megtorpant a miniszter kezdeményezte színházi törvény előkészítése is. Az elhangzottakból az is kiderült, az Operaház jövője az idén Vass Lajos miniszteri biztos sorsának alakulásától függ. A dalszínházbeli ideges állapotot rövid idő alatt lecsillapítani képes szakember egyik várományosa a szolnoki polgármesteri posztnak. Ha megválasztják - amit a miniszter "kettős szívvel" kíván -, októbertől új miniszteri biztos kerül a helyére. Hiller még nem látja ugyanis a főigazgatói posztra vonatkozó személyi megoldásokat, ezért döntött így. A későbbiekben nyílt vagy meghívásos pályázat jöhet szóba, esetleg pályázat mellőzésével történő kinevezés. A miniszter a meghívásos pályázatra hajlik, legfeljebb 5-6 jelölt bevonásával. - De pontosan megmondom, mit várunk el az új vezetőtől, nem mesepalotát fogunk meghirdetni - szögezte le végül.
