Magyarországon, bár létezik hivatalos beutalási rend, az egészségbiztosító kórházi ellátásokról készített térképe szerint a betegek ötödét nem a lakásához legközelebbi intézményben kezelik. A Pest megyei kórházak például a körzetükhöz tartozóknak mindössze 43 százalékát látják el, míg Hevesben ez az arány 70 százalék. Arra a szakemberek sem találnak magyarázatot, miért kerül a kezelésre szoruló nyugat-dunántúliak 20 százaléka Hajdú megye kórházaiba. A jelenség a nemzetközi tapasztalatoknak is ellentmond.

A betegek intézmények közötti vándorlása most csillapodhat. A pénzügyi megszorítások miatt az ellátási területen kívülről érkezőket a kórházak egyre inkább csak különösen indokolt esetekben fogadják. A miniszter nemrég levélben hívta fel a figyelmüket arra, hogy a területen kívüliek befogadásának elhárításával spórolhatnak. A fővárosi kórházak egy részében a főigazgatók már utasítást adtak ki, amely szerint az ilyen pácienst kizárólag sürgős, halaszthatatlan esetben lehet felvenni, egyébként tovább kell küldeni a megfelelő intézménybe. Az intézkedés az orvosok zsebét is érinti, így feszültséget okozott az orvosok és a menedzsment között. A területen kívülről érkezők leggyakrabban ugyanis a hálapénzes szakmák osztályait keresik fel. Vagyis igen sokszor privát orvosuk után mennek az emberek abba a kórházba, ahol az dolgozik. Radnai Zoltán főigazgató a Szent István Kórházban így első lépésben a nőgyógyászaton, urológián, bőrgyógyászaton korlátozta a körzeten kívülről érkezők felvételi arányát. Leporolta azt a jogszabályt, amely szerint a területen kívüliektől az ellátásért felárat lehet kérni: 4000 forintot azonnal, ápolási naponként pedig további 800 forintot. A szakrendelőkben ez az összeg 1700 forint. Aki ezt a többletköltséget nem vállalja, vagy saját körzetét, vagy más kórházat keres fel.

Az orvosválasztás szabadságát mindez nem sérti, mert jog szerint az csak a háziorvosra vonatkozik. Szakellátásra ő már csak a legközelebbi intézménybe utalhat tovább. A gyakorlatban azonban a háziorvos javaslata helyett gyakran a beteg dönt. Ezt bizonyítja, hogy a szakorvosi beutalások mindössze négy százalékát kezdeményezik a háziorvosok, a többiek "máshonnan" érkeznek.

Kincses Gyula, az Egészségügyi Stratégiai Intézet főigazgatója szerint az intézmények kiválasztásában döntő jelentősége van a cégtáblának. Szívesebben operáltatja magát mindenki klinikán vagy megyei kórházban. Vannak, akinek egy-egy orvos neve jelent garanciát az ellátás színvonalára, mások a személyes törődés érdekében ismerős útján választanak intézményt. Úgy gondolják: ahová valaki "odaszólt", ott garantált a figyelem.

A betegek orvosválasztásának irányítására nemrég volt egy komoly próbálkozás Magyarországon. Az úgynevezett irányított betegellátási kísérlet keretében előbb egy orvosi team elemezte, majd meghatározta az ellátás sorrendiségét, gondosan kerülve a felesleges vizsgálatokat, a beteg utaztatását. Ezt a programot 2004-ben megszüntették.